Hetente egy délután, szerdán, online KáVéra hívta a látássérült gyerekek szüleit Dr. Batiz Enikő adjunktus, a Babes-Bólyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet volt tanszékvezetője, barátunk, támogatónk. Az első alkalom nagyon jó hangulatban zajlott, speciális ígényű gyerekek szüleiről lévén szó, speciális problémákkal találkoznak nap mint nap. A problémák megoldása nem mindig könnyű, vagy lehetséges egyáltalán. Van, akinek sikerül, van, akinek nem, különböző megoldások, kreatív ötletek, tanácsok hangzanak el egy ilyen virtuális kávézás alkalmával. Lehet őszintén panaszkodni, hiszen mindenki tudja, hogy valójában miről is van szó, de lehet nevetni egy-egy történeten, tanácsot is lehet kérni, hiszen sokan sokféleképpen élték meg a különleges és embert próbáló kihívásokat. És lehet fáradtnak lenni, lehet tanácstalannak lenni, lehet elkeseredettnek lenni, ahogy bizakodónak, vidámnak, megértőnek, türelmesnek és meghallgatónak, odafordulónak, kedvesnek és mosolygósnak is: hiszen a problémák nagyon ismerősek, csak a megküzdési stratégiák változók. És sokszor magunkkal a legnehezebb küzdeni: a magunkra maradottság érzésével, a tanácstalan feladás kísértetével, a fásult beletörődéssel, a bűnbak kereséssel, az önváddal, a tagadással, a félelemmel. Ha látjuk, hogy más is terhet visz, és nem vagyunk egyedül, az út is nagyon hasonló, akkor erőre kapunk, vigasztalódunk, gyógyulunk, és nagyon őszintén megkérdezhetjük a másiktól: te hogy vagy ma? 

Ha valaki érintett, gyermeke látássérült, és csatlakozni szeretne a szerdánként 18 órától kezdődő közös kávézáshoz, keresse meg a Facebookon a KáVé csoportot, esetleg Batiz Enikőt vagy Máté Zsuzsa Enikőt. Biztos lehet benne, hogy őszinte lesz a kérdés: hogy vagy ma?