Egy nagyon szép, nemes, bátor, kreatív és tiszteletre méltó történetnek lettünk a részesei. Pál Zoltán úr, a korondi Aragonit Múzeum egyik működtetője és gazdája megkeresett azzal az ajánlattal, hogy a féldrágakő fényezését végezzék látássérültek. “Milyen szép lenne – mondta -, ha a székely gyémánt fényét a vakok adnák meg”. Az utolsó három csiszolási fázisnál az aragonit felületén történő változások szabad szemmel nem érzékelhetőek, csak nagyon finom tapintással. És csakis a legutolsó munkafázis után kezdi az aragonit megosztani a fényét. A kész féldrágakő a megmunkálás után semmilyen egyéb anyaggal nincs kezelve vagy fényezve, az áttetsző, opálos, időnként mélytónusú színek fénye természetes.
Pál úr ajánlatát továbbítottuk egy pár felnőtt látássérültnek, majd egy alkalmas időpontban együtt ellátogattunk a korondi csiszoló műhelybe. Meleg tea és kávé várt, formára vágott és előcsiszolt féldrágakövek, na meg egy roppant lelkes, szerény, és felkészült előadó – maga Pál úr. “A kő él” – hangzott el, és tényleg igaz az állítás, mert az évtizedek, vagy akár századok alatt, az ásványokkal telített speciális minőségű forrásvizek (elmondása szerint, az egyik forrás vize annyi oldott ásványi anyagot tartalmaz, hogy hét liter elpárologtatott víz után egy kiló szilárd anyag marad meg) által lassan lerakott kristályrétegek sok esetben szerves anyagokat tartalmaznak (például baktériumokat), amely anyagok is adják az aragonit elszíneződését és megismételhetetlen mintázatát. Látássérült barátaink könnyen meg tudták állapítani, hogy melyik kő milyen csiszolási illetve fényezési fázison esett át. Megtapasztalhattuk, hogy ha akár egy pár perces művelet kimarad, a székely gyémánt nem fog fényleni. Az évtizedek alatt kikísérletezett kézi megmunkálás minden apró részletét el kell végezni az aragoniton, hogy a végén megossza velünk a fényét. A kő ritkasága, színeinek és mintázatának egyedisége, a ráfordított idő és kézműves munka különleges minősége adja a székely gyémántként emlegetett korondi aragonit értékét.
Így jött létre egy nemes és szép együttműködés a korondi hagyományos féldrágakő készítés mikróvállalkozása és a magyar vakok és gyengénlátók között. A hozzáadott érték pedig felbecsülhetetlen. A gyakorlásként elkészült köveket mindenki hazavihette.
Rövid történeti visszatekintés
Knop Vencel geológus és iparművész cseh mérnök – tanár a magyar kormány hívására 1895-ben Zalatnára települ és átveszi a Zalatnai Művész és Mesterképző Intézet kőfaragó és kőcsiszoló részlegének vezetését. Egy év alatt megtanul magyarul és románul. A magyar kereskedelmi minisztérium finanszírozásából erdélyi és bánsági geológiai kutatásokat végez, így találkozik a korondi aragonittal. 35 évesen nyugdíjazását kéri, Korondra költözik. 1914-ben állami kölcsönből bérbe vesz három aragonitdús területet Korond községétől, és megalapítja az első erdélyi aragonit kitermelő és csiszoló üzemet. Az innovatív tervezés, a kemény munka és a kiváló kereskedői attitűd meghozza gyümölcsét, az aragonit kőzetből kivágott, megformált és csiszolt dísztárgyak eljutnak a világ számos országába. Közkedvelt és híres lesz a “székely gyémánt”, uralkodói és nemesi családok, bankárok, polgárok versengenek a megrendelésekkel.
1941-ben Knop Vencel meghal, felesége üzemelteti tovább az addigra jól menő vállalkozást. 1949-ben államosítják az üzemet, a székelyudvarhelyi szövetkezet tulajdona lesz. A gyorsabb kitermelés és tömeggyártás érdekében, az addigi emberi erővel és körültekintően kitermelt aragonitot dinamittal kezdik bányászni. Ennek következtében a bánya nagyon hamar összeomlik, a kőzet a földben szétrepedezik, a termelés leáll. 50 év után az utódok visszaigénylik az erőszakkal államosított, már üresen álló és elhanyagolt állapotú egykori üzemépületet és egy múzeumot rendeznek be Korondon, Aragonit Múzeum névvel.
Az aragonitról
Az aragonit-karbonát a kalcit, vagy mészpát ásványmódosulása. Keletkezéséhez szénsavas sósforrások jelenléte szükséges – ezért forráskőnek is nevezik – amelyek a meszes kőzeteken átjutva kálcium-karbonáttal is feldúsulnak és a felszínre érve rétegzett vagy finom tű alakú kristályok formájában csapódnak ki a sós oldatból. Keménységének köszönhetően jól csiszolható a féldrágakő. Színskáláját a vas oxidjai, szulfidjai, a kén jelenléte, valamint a különböző agyagásványok határozzák meg. Nevét a Spanyol Aragon folyóról kapta, ahol 1788-ban felfedezték. Korond határában három dombon található aragonit, mely a különleges minőségű források egyedi összetételének következtében a földkéreg repedéseit karbonát ásvánnyal kitöltve jön létre.
