Szvacsina G\u00e9za, Kolozsv\u00e1r polg\u00e1rmestere \u00edgy \u00edr a kezdetekr\u0151l (Szvacsina G\u00e9za: Jelent\u00e9s a Vakok Klozsv\u00e1ri Int\u00e9zet\u00e9nek I-s\u0151 \u00e9vi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l, 1901):<\/p>\n
\u201cA gondolat akkor t\u00e1madt, mid\u0151n v\u00e9gig futott az orsz\u00e1gban a les\u00fajt\u00f3 h\u00edr, hogy fels\u00e9ges kir\u00e1lyasszonyunk, Magyarorsz\u00e1g v\u00e9d\u0151angyala, im\u00e1dott Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9nk 1898. \u00e9vi szeptember 10.-\u00e9n Genfben gyilkos mer\u00e9nyletnek esett \u00e1ldozatul. Kolozsv\u00e1r szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge m\u00e1snap, vas\u00e1rnap d.u .4 \u00f3rakor tartott rendk\u00edv\u00fcli k\u00f6zgy\u0171l\u00e9st 393. sz\u00e1mmal hozott hat\u00e1rozattal, m\u00e9ly r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9nek \u00e9s kegyelet\u00e9nek kifejez\u00e9st adva, kimondotta, hogy a felejthetetlen nagy kir\u00e1lyn\u00e9 eml\u00e9k\u00e9re egy alap\u00edtv\u00e1nyt tesz \u00e9s annak r\u00e9szletes el\u0151terjeszt\u00e9s\u00e9t a tan\u00e1csra b\u00edzza (\u2026) A v\u00e1ros t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1ga 1898. \u00e9vi december 28.-\u00e1n 480 sz. hozott k\u00f6zgy\u0171l\u00e9si hat\u00e1rozattal kimondotta, hogy n\u00e9hai Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 \u0151 fels\u00e9ge eml\u00e9k\u00e9re az \u00e1llam \u00e9s a v\u00e1ros seg\u00e9ly\u00e9vel t\u00e1rsadalmi \u00faton a vakok sz\u00e1m\u00e1ra int\u00e9zetet \u00e1ll\u00edt f\u00f6l (\u2026) 1899. \u00e9vi \u00e1prilis 4.-\u00e9n tartott k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen lett meg\u00e1llap\u00edtva az int\u00e9zet l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9nek programja \u00e9s ezen a gy\u0171l\u00e9sen lett elhat\u00e1rozva, hogy \u00edrassanak \u00f6ssze az orsz\u00e1g keleti r\u00e9sz\u00e9nek v\u00e1rmegy\u00e9iben \u00e9s v\u00e1rosaiban lev\u0151 \u00e9s tan\u00edt\u00e1sra alkalmas kor\u00fa vakok (\u2026) 1899 \u00e9v szeptember 10.-\u00e9n elk\u00e9sz\u00fclt Magyarorsz\u00e1g keleti r\u00e9szeiben \u00f6ssze\u00edrt \u00e9s tan\u00edt\u00e1sra alkalmas kor\u00fa vakok l\u00e9tsz\u00e1m kimutat\u00e1sa (\u2026) Szomor\u00fa egy statisztika ez<\/i> – \u00edrja Szvacsina G\u00e9za -, mert 470 vak n\u00f6vend\u00e9kr\u0151l sz\u00f3l, kik k\u00f6z\u00fcl csak 38 r\u00e9szes\u00fcl alig sz\u00e1mbavehet\u0151 h\u00e1zi oktat\u00e1sban, de a t\u00f6bbi 432 n\u00f6vend\u00e9k teljesen elhanyagolt \u00e1llapotban van sz\u00e1nalmas sors\u00e1ra hagyatva\u201d<\/i> Ezt k\u00f6vet\u0151en 175 olyan 14 \u00e9v alatti vak gyermeket v\u00e1lasztottak ki, akik alkalmasak lehetnek a kolozsv\u00e1ri oktat\u00e1sra, ezek sz\u00fcleinek hivatalos felsz\u00f3l\u00edt\u00e1st is k\u00fcldtek. Olyan gyerekekr\u0151l van sz\u00f3, akiknek a vaks\u00e1gon k\u00edv\u00fcl nem volt egy\u00e9b fogyat\u00e9kuk.<\/p>\n
<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/erdelyivakiskola.org\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/Sisi2.jpg\")
<\/a>Wittelsbach Erzs\u00e9bet (Sissi) magyar kir\u00e1lyn\u00e9<\/p><\/div>\n
A v\u00e1rosi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s 1899. december 22-\u00e9n elfogadta a kolozsv\u00e1ri vakiskola fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re alap\u00edtott fel\u00fcgyel\u0151bizotts\u00e1g \u00f6sszes javaslat\u00e1t, s felhatalmaz\u00e1st adott megfelel\u0151 helyis\u00e9g kib\u00e9rel\u00e9s\u00e9re. Az int\u00e9zet alapszab\u00e1ly\u00e1t 1900. m\u00e1rcius 27-\u00e9n a vall\u00e1s \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszter j\u00f3v\u00e1hagyta. J\u00fanius 25-\u00e9n a v\u00e1rosi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s tudom\u00e1sul vette, hogy az \u00e1llami k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sben 3000 korona \u00e9vi seg\u00e9lyt hat\u00e1roztak meg \u00e9s ir\u00e1nyoztak el\u0151 az int\u00e9zet r\u00e9sz\u00e9re, s a kultuszminiszter, dr. Wlassics Gyula \u00edg\u00e9retet tett egy szaktaner\u0151 kik\u00fcld\u00e9s\u00e9re. \u00cdgy \u0151sszel, 1900. okt\u00f3ber 15.-\u00e9n, t\u00edz beiratkozott vak n\u00f6vend\u00e9kkel a miniszt\u00e9rium \u00e1ltal Budapestr\u0151l kirendelt Vucskits J\u00e1nos szaktan\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9vel a kolozsv\u00e1ri Honv\u00e9d utc\u00e1ban megny\u00edlt a Vakok Orsz\u00e1gos Int\u00e9zete. A Vall\u00e1s- \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumt\u00f3l j\u00f3v\u00e1hagyott, 8 fejezetb\u0151l \u00e9s 17 paragrafusb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 Alapszab\u00e1ly hat\u00e1rozta meg a m\u0171k\u00f6d\u00e9si kereteket: \u201cAz int\u00e9zet c\u00e9lja a magyar \u00e1llam k\u00f6tel\u00e9k\u00e9be tartoz\u00f3, b\u00e1rmily nemzetis\u00e9g\u0171 \u00e9s vall\u00e1s\u00fa \ufb01\u00fa \u00e9s le\u00e1ny vak gyermekek k\u00f6z\u00fcl felvetteket az elemi n\u00e9piskol\u00e1nak megfelel\u0151leg k\u00e9pezni \u00e9s valamely ipar\u00e1gra kitan\u00edtani\u201d<\/i>. A k\u00e9pz\u00e9s \u00f6t \u00e9vig tartott, ebb\u0151l h\u00e1rom \u00e9vben ipari oktat\u00e1s is folyt.<\/p>\n
Teh\u00e1t Erd\u00e9lyben Kolozsv\u00e1ron nyitotta meg el\u0151sz\u00f6r kapuit a Kolozsv\u00e1ri Vakok Orsz\u00e1gos \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Int\u00e9zete 1900. okt\u00f3ber 15.-\u00e9n, a Kolozsv\u00e1r Szabad Kir\u00e1lyi V\u00e1ros Tan\u00e1cs\u00e1nak d\u00f6nt\u00e9se \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sa eredm\u00e9nyek\u00e9nt. Az iskola 10 beiratkozott n\u00f6vend\u00e9kkel a K\u00fcl K\u00f6z\u00e9p utca 24 sz\u00e1m alatti b\u00e9rh\u00e1zban (ma Honv\u00e9d utca\/Calea Dorobantilor) kezdte el m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Pozsonyban 1825-ben, Budapesten 1826-ban Herodek K\u00e1roly vezet\u00e9s\u00e9vel, B\u00e9csben 1804-ben, P\u00e1rizsban 1784-ben Valentin Ha\u00fcy vezet\u00e9s\u00e9vel, Drezd\u00e1ban 1790-ben, Liverpoolban 1890-ben Edinburghban 1793-ban, Szentp\u00e9terv\u00e1rott 1806, Amszterdamban 1808, M\u00fcnchenben 1836, Temesv\u00e1ron 1901-ben ny\u00edltak meg a hasonl\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek.\u00a0<\/span><\/p>\n \u201eMert a vakok kolozsv\u00e1ri int\u00e9zet\u00e9nek rendeltet\u00e9se az, hogy az erd\u00e9lyr\u00e9szi tank\u00f6teles, \u00e9s tank\u00f6teles koron t\u00fall\u00e9v\u0151 vakok int\u00e9zete legyen, s mint ilyen, a vakok int\u00e9zete nem menh\u00e1z, ahol a szerencs\u00e9tlenek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1r\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nik gondoskod\u00e1s, hanem iskola, ahol a vak gyermekek rendes iskolai nevel\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclnek \u00e9s emellett olyan iparra k\u00e9peztetnek ki, amivel kenyer\u00fcket megkereshetik\u201d.<\/i>\u00a0 <\/span>(Kolozsv\u00e1ri Vakok Orsz\u00e1gos \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Int\u00e9zet\u00e9nek Alapszab\u00e1lya – 1900)<\/p>\n A Honv\u00e9d utcai ingatlan b\u00e9rleti d\u00edj\u00e1t a kolozsv\u00e1ri v\u00e1rosvezet\u00e9s, a szaktaner\u0151 fizet\u00e9s\u00e9t, lakhat\u00e1si illetve egy\u00e9b k\u00f6lts\u00e9geit a budapesti szakminiszt\u00e9rium finansz\u00edrozta. A di\u00e1kok bentlak\u00f3k voltak, k\u00e9tharmaduk csal\u00e1dja szoci\u00e1lis helyzet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an semmilyen anyagi hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1st nem tudtak biztos\u00edtani, teh\u00e1t a lakhat\u00e1s\u00e1t, \u00e9tkeztet\u00e9s\u00e9t \u00e9s tan\u00edttat\u00e1s\u00e1t a vakiskola kellett biztos\u00edtsa. H\u00e1rom di\u00e1k csal\u00e1dja viszont havi 8 koron\u00e1val j\u00e1rult hozz\u00e1 a gyerek \u00e9tkeztet\u00e9s\u00e9hez.\u00a0<\/span><\/p>\n Miel\u0151tt k\u00f6zelebbr\u0151l megn\u00e9zn\u00e9nk az iskol\u00e1ban foly\u00f3 oktat\u00e1s menet\u00e9t, tegy\u00fcnk p\u00e1r distinkci\u00f3t:<\/p>\n Az Alapszab\u00e1ly nagyr\u00e9szt megegyezett az ugyancsak kolozsv\u00e1ri Siketek Int\u00e9zet\u00e9nek alapszab\u00e1ly\u00e1val, kiv\u00e9ve az oktat\u00e1sra vonatkoz\u00f3 r\u00e9szeket. (A Siketek Int\u00e9zet\u00e9t 1888-ban nyitj\u00e1k meg Kolozsv\u00e1ron, 1890-es Alapszab\u00e1ly\u00e1t csak 1893-ban v\u00e9gleges\u00edtik a lev\u00e9lt\u00e1ri adatok szerint). \u00c9rdekes t\u00e9ny, hogy Kolozsv\u00e1ri Vakok Int\u00e9zet\u00e9nek Alapszab\u00e1ly\u00e1t m\u00f3dos\u00edtj\u00e1k a budapesti vall\u00e1s \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1si miniszter k\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Dr. Wlassics Gyula k\u00e9t m\u00f3dos\u00edt\u00e1st javasolt amit azt\u00e1n a kolozsv\u00e1ri k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s el is fogadott:\u00a0<\/span><\/p>\n a.) javasolja kit\u00f6r\u00f6lni az Alapszab\u00e1lyzatb\u00f3l a zene oktat\u00e1s\u00e1t, mert tapasztalata szerint a zene a vakok meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t nem biztos\u00edtja.\u00a0<\/span><\/p>\n b.) a halmozottan fogyat\u00e9kos gyerekeket is fel kell venni az int\u00e9zm\u00e9ny di\u00e1kjai k\u00f6z\u00e9, nem lehet kiz\u00e1rni egy\u00e9b fogyat\u00e9koss\u00e1guk miatt a speci\u00e1lis oktat\u00e1sb\u00f3l. (\u00dajabb \u00e9rdekess\u00e9g, hogy elfogadt\u00e1k \u00e9s megszavazt\u00e1k ugyan a miniszter \u00far k\u00e9t m\u00f3dos\u00edt\u00e1si javaslatot, de ha elolvassuk az 1900-as \u00e9vek int\u00e9zm\u00e9nyi bels\u0151 szab\u00e1lyzat\u00e1t, kit\u0171nik, hogy nem tartott\u00e1k magukat hozz\u00e1: \u00e9nek-zene oktat\u00e1s folyt heti t\u00f6bb \u00f3r\u00e1ban is, illetve kiz\u00e1r\u00f3lag l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyerekeket \u00e9s fiatalokat vettek f\u00f6l\u00a0 <\/span>– 1913-1914 \u00c9vi Jelent\u00e9s, Az Int\u00e9zet M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek Bels\u0151 Szab\u00e1lyzata).<\/p>\n A Vakok Kolozsv\u00e1ri Int\u00e9zet\u00e9nek Alapszab\u00e1lya hat\u00e1rozta meg az iskola tant\u00e1rgyait is. Alapszab\u00e1ly 2. paragrafusa lesz\u00f6gezi, hogy \u201caz int\u00e9zetben a n\u00f6vend\u00e9kek a szellemi kik\u00e9peztet\u00e9st \u00f6t \u00e9v alatt \u00f6t fokozatos tanoszt\u00e1lyban nyerik, az ipari oktat\u00e1s pedig 3 \u00e9vig tart. A szellemi kik\u00e9peztet\u00e9s egy el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 \u00e9s n\u00e9gy elemi oszt\u00e1lyban t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s az oktat\u00e1s a k\u00f6vetkez\u0151 tant\u00e1rgyakra terjed.<\/i><\/p>\n \u00a0<\/span><\/i>A: (szellemi oktat\u00e1s)<\/i><\/p>\n Hit \u00e9s erk\u00f6lcstan,\u00a0<\/span><\/i><\/p>\n \u00c9rz\u00e9keltet\u0151 oktat\u00e1s (besz\u00e9d \u00e9s \u00e9rtelem gyakorlatok),\u00a0<\/span><\/i><\/p>\n F\u00f6ldrajz, t\u00f6rt\u00e9nelem, term\u00e9szetrajz, term\u00e9szettan, alkotm\u00e1ny, eg\u00e9szs\u00e9gtan<\/i><\/p>\n Nyelvtan<\/i><\/p>\n Sz\u00e1mtan<\/i><\/p>\n \u00cdr\u00e1s olvas\u00e1s latin bet\u0171kkel<\/i><\/p>\n \u00cdr\u00e1s olvas\u00e1s Braille jegyekkel<\/i><\/p>\n \u00c9nek<\/i><\/p>\n Torna<\/i><\/p>\n K\u00e9z\u00fcgyes\u00edt\u0151 gyakorlatok (N\u0151i k\u00e9zimunka)<\/i><\/p>\n B: (ipari oktat\u00e1s)<\/i><\/p>\n Kefek\u00f6t\u00e9s<\/i><\/p>\n N\u00e1dsz\u00e9kfon\u00e1s<\/i><\/p>\n Kos\u00e1r, szalma \u00e9s gy\u00e9k\u00e9nyfon\u00e1s\u201d.<\/i><\/p>\n Kolozsv\u00e1ri Vakok Int\u00e9zet\u00e9nek \u00f3rarendje, 1914<\/p><\/div>\n A di\u00e1kok felv\u00e9tel\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit az int\u00e9zet bels\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyzata \u00edrta el\u0151. Csak olyan 8 \u00e9s 14 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti gyermekeket vettek fel, akiknek nem volt a vaks\u00e1gon k\u00edv\u00fcl m\u00e1s testi vagy szellemi fogyat\u00e9koss\u00e1guk. Azokat, akik m\u00e1r valamilyen elemi oszt\u00e1lyban k\u00e9pz\u00e9st kaptak, 16 \u00e9ves korukig felvett\u00e9k. 16 \u00e9s 18 \u00e9v k\u00f6z\u00f6ttieket csak ipari tanfolyamra fogadt\u00e1k korl\u00e1tozott sz\u00e1mban. A n\u00f6vend\u00e9kek lehettek bennlak\u00f3k vagy kint lak\u00f3k, nem volt k\u00f6telez\u0151 tand\u00edj, de a bennlak\u00f3k \u00e9tkez\u00e9si hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1st kellett fizessen, amennyiben lehet\u0151s\u00e9g\u00fck volt r\u00e1 (t\u00e1pd\u00edj). Sz\u00fcnid\u0151ben a n\u00f6vend\u00e9keket hazaengedt\u00e9k, s felh\u00edvt\u00e1k a sz\u00fcl\u0151k \ufb01gyelm\u00e9t, hogy gyakoroltass\u00e1k a \ufb01atallal az int\u00e9zetben tanultakat. 1914-ig az \u00e9vi jelent\u00e9sekben 135 n\u00f6vend\u00e9k neve bukkant fel. Ezek 47 v\u00e1rmegy\u00e9b\u0151l j\u00f6ttek, 22-en \u00e1rv\u00e1k voltak. A sz\u00fcl\u0151k kev\u00e9s kiv\u00e9tellel a legszeg\u00e9nyebb t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyhoz tartoztak. \u00dagyhogy a havi t\u00e1pd\u00edjat is csak kevesen \u00e9s k\u00e9sve \ufb01zett\u00e9k be. Az int\u00e9zetnek \u00e1lland\u00f3 szemorvosa volt a neol\u00f3g zsid\u00f3 temet\u0151ben nyugv\u00f3 dr. Mezei S\u00e1ndor (1867\u20131933). \u0150 \u00e1llap\u00edtotta meg a vaks\u00e1g ok\u00e1t \u00e9s a l\u00e1t\u00e1smin\u0151s\u00e9get. Itt tudjuk meg, hogy a n\u00f6vend\u00e9kek 47 sz\u00e1zal\u00e9ka teljesen vak volt, 21 sz\u00e1zal\u00e9ka f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny, 2 sz\u00e1zal\u00e9ka ujjolvas\u00f3, valamint 30 sz\u00e1zal\u00e9ka nagyt\u00e1rgyl\u00e1t\u00f3.\u00a0<\/span><\/p>\n A Vakok Kolozsv\u00e1ri \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Orsz\u00e1gos Int\u00e9zete tan\u00fcgyi szempontb\u00f3l a mindenkori k\u00f6zoktat\u00e1si miniszt\u00e9rium fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartozott. A tan\u00e1ri kar tagjai a Budapesten 1897-t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u0151 Vakok Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi Nevel\u0151- \u00e9s Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zetben k\u00e9sz\u00fcltek fel a nagy hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 p\u00e1ly\u00e1jukra. A vaks\u00e1g okait, kezel\u00e9s\u00e9t, megel\u0151z\u00e9s\u00e9t \u00e9s a vakok gondoz\u00e1s\u00e1t egy k\u00fcl\u00f6n tudom\u00e1ny\u00e1g, a ti\ufb02ol\u00f3gia \u00f6leli fel. Ennek ismer\u0151je kellett legyen annak, aki a vil\u00e1gtalanokkal akart foglalkozni. Emellett ismernie kellet a speci\u00e1lis didaktikai eszk\u00f6z\u00f6k haszn\u00e1lat\u00e1t \u00e9s a speci\u00e1lis pedag\u00f3giai m\u00f3dszereket is. \u00c1lland\u00f3an k\u00e9peznie kellett mag\u00e1t, hiszen ez a pedag\u00f3giai szak\u00e1g nagyon fiatal volt ebben az id\u0151ben, havonta jelentek meg \u00faj \u00e9s \u00faj didaktikai m\u00f3dszerek, seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6k, pedag\u00f3giai m\u00f3dszerek. \u00a0<\/span><\/p>\n A gazdas\u00e1gi \u00fcgyeket a v\u00e1ros \u00e1ltal kinevezett 12 tag\u00fa fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1g int\u00e9zte, mand\u00e1tumuk 5 \u00e9vre sz\u00f3lt, de k\u00f6zmegegyez\u00e9sre hosszabb\u00edtott\u00e1k. Ennek eln\u00f6ke a mindenkori polg\u00e1rmester. Anyagi \u00fcgyekben az int\u00e9zeti igazgat\u00f3 a fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1gnak al\u00e1rendelt volt, annak int\u00e9zked\u00e9seit k\u00f6teles volt elfogadni. A fel\u00fcgyel\u0151bizotts\u00e1g k\u00e9pviselte az int\u00e9zetet jogi szempontb\u00f3l. Hat\u00e1rozatait sz\u00f3t\u00f6bbs\u00e9ggel hozta. Ez kezelte az int\u00e9zet alapt\u0151k\u00e9j\u00e9t, a seg\u00e9lyeket, d\u00f6nt\u00f6tt a seg\u00e9dszem\u00e9lyzet felv\u00e9tel\u00e9r\u0151l \u00e9s elbocs\u00e1jt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a n\u00f6vend\u00e9kek felv\u00e9tel\u00e9r\u0151l, az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekr\u0151l, s ellen\u0151rizte a miniszt\u00e9riumt\u00f3l j\u00f3v\u00e1hagyott tanrend betart\u00e1s\u00e1t. A fel\u00fcgyel\u0151bizotts\u00e1g havonta legal\u00e1bb egyszer \u00fcl\u00e9sezett. Az \u00fcl\u00e9seket az eln\u00f6k h\u00edvta \u00f6ssze, aki a bizotts\u00e1gi hat\u00e1rozatok v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t is ellen\u0151rizte, \u0151 vezette a levelez\u00e9st \u00e9s \u00edrta al\u00e1 a p\u00e9nzutalv\u00e1nyokat. Az int\u00e9zeti igazgat\u00f3 volt a bizotts\u00e1g el\u0151ad\u00f3ja. Feladatk\u00f6r\u00e9be tartozott az oktat\u00f3k \u00e9s a di\u00e1kok ellen\u0151rz\u00e9se, a bel\u00fcgyek vezet\u00e9se, az \u00e9vi jelent\u00e9sek megszerkeszt\u00e9se. Az int\u00e9zet t\u0151k\u00e9j\u00e9t a v\u00e1ros f\u0151p\u00e9nzt\u00e1rnoka kezelte, sz\u00e1mad\u00e1sait a fel\u00fcgyel\u0151bizotts\u00e1g el\u00e9 terjesztette, ez pedig a v\u00e1rosi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s tudom\u00e1s\u00e1ra hozta. V\u00e9g\u00fcl a kimutat\u00e1sokat a miniszt\u00e9riumba is felterjesztett\u00e9k.<\/p>\n Fel\u00fcgyel\u0151 Bizotts\u00e1gi tagok:<\/p>\n Szvacsina G\u00e9za, polg\u00e1rmester, eln\u00f6k, majd \u201cd\u00edszeln\u00f6k\u201d, magyar kir\u00e1lyi udvari tan\u00e1csos, 1900 – 1914<\/p>\n Dr. Haller Guszt\u00e1v 1913-t\u00f3l<\/p>\n Dr. Nemes Ferencz, v\u00e1rosi tan\u00e1csos, aljegyz\u0151, majd el\u0151ad\u00f3 \u00e9s jegyz\u0151 1900 – 1914<\/p>\n Schannen P\u00e9ter, int\u00e9zetigazgat\u00f3, tan\u00fcgyi el\u0151ad\u00f3 1906 – 1914<\/p>\n M\u00fcller Lajos, az int\u00e9zet tan\u00e1ra, jegyz\u0151 1913 – 1914<\/p>\n Balogh K\u00e1roly tan\u00e1r, reform\u00e1tus koll\u00e9giumi igazgat\u00f3 1900 – 1914<\/p>\n B\u00edr\u00f3 B\u00e9la ap\u00e1tkanonok, pl\u00e9b\u00e1nos 1900 – 1905<\/p>\n D\u00e1vid Antal birtokos, 1900<\/p>\n De\u00e1ky Albert \u00fcgyv\u00e9d, 1900<\/p>\n Dob\u00e1l Antal \u00fcgyv\u00e9d, 1900 – 1910<\/p>\n Dr. Eszterh\u00e1zy L\u00e1szl\u00f3 v\u00e1rosi f\u0151jegyz\u0151, 1903 – 1914<\/p>\n B\u00e1r\u00f3 Feilitzsch Arthur orsz\u00e1gos k\u00e9pvisel\u0151, kir\u00e1lyi kamar\u00e1s 1900 – 1905<\/p>\n Ferencz J\u00f3zsef unit\u00e1rius p\u00fcsp\u00f6k 1900 – 1914<\/p>\n Gajz\u00e1g\u00f3 Man\u00f3, tiszti f\u0151\u00fcgy\u00e9sz, 1900 – 1907<\/p>\n G\u00e1m\u00e1n Zsigmond, kereskedelmi \u00e9s iparkamarai titk\u00e1r, kir\u00e1lyi tan\u00e1csos, 1900 – 1907<\/p>\n Gr\u00e1tz M\u00f3r, luther\u00e1nus lelk\u00e9sz, 1900 – 1907<\/p>\n Kiss S\u00e1ndor, a Kereskedelmi Akad\u00e9mia igazgat\u00f3ja, 1900 – 1913<\/p>\n Magyary Mih\u00e1ly, lapszerkeszt\u0151, 1900 – 1914<\/p>\n Dr. \u00d3v\u00e1ry Elem\u00e9r, tiszti f\u0151\u00fcgy\u00e9sz, 1906 – 1914<\/p>\n Poll\u00e1k Lajos fel\u00fcgyel\u0151, 1900 – 1910<\/p>\n Salamon Antal v\u00e1rosi tan\u00e1csos, 1900 – 1907<\/p>\n S\u00e1ndor J\u00f3zsef orsz\u00e1gos k\u00e9pvisel\u0151, az EMKE aleln\u00f6ke \u00e9s f\u0151titk\u00e1ra, 1900 – 1914<\/p>\n Szekula \u00c1kos, az Adria Hitelint\u00e9zet vez\u00e9rfel\u00fcgyel\u0151je, 1900 – 1914<\/p>\n Taritzky Ferenc, a S\u00fcketek Kolozsv\u00e1ri Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja, 1900<\/p>\n Zempl\u00e9n Lajos fel\u00fcgyel\u0151, 1913 – 1914<\/p>\n Miel\u0151tt tov\u00e1bbmenn\u00e9nk a korabeli kolozsv\u00e1ri vakiskola t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, \u00e1lljunk meg egy pillanatra \u00e9s n\u00e9zz\u00fcnk k\u00f6r\u00fcl egy kicsit a korabeli Kolozsv\u00e1ron.<\/p>\n Az 1867-es kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a Habsburg Birodalom \u00e1talakult Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1v\u00e1, Erd\u00e9ly egyes\u00fclt Magyarorsz\u00e1ggal ( Erd\u00e9ly a k\u00f6z\u00e9pkorban a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz tartozott, majd a 16. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zadig Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g n\u00e9ven a magyar fejedelmek gyakorlatilag \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llamk\u00e9nt korm\u00e1nyozt\u00e1k. A 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l a Habsburg Birodalom tartom\u00e1nya volt, nagyfok\u00fa auton\u00f3mi\u00e1t \u00e9lvezve. 1867-t\u0151l t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadig az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchi\u00e1n bel\u00fcl \u00fajra Magyarorsz\u00e1g szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte ). Kolozsv\u00e1r v\u00e1rosi rangja 1870-t\u0151l t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi v\u00e1rosi rangot kap. Ebben az id\u0151szakban harminc \u00e9venk\u00e9nt (majdnem) megdupl\u00e1z\u00f3dik (!) Kolozsv\u00e1r lak\u00f3ss\u00e1ga. A n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si adatok szerint a v\u00e1rosban 1869-ben 26382, 1880-ban 29923, 1890-ben 32753, 1900-ban 49295 lakos \u00e9lt. Az 1910-es etnikai ar\u00e1nyok: 82% magyar, 14% rom\u00e1n, 3% n\u00e9met. 34% reform\u00e1tus, 30% r\u00f3mai katolikus, 15% g\u00f6r\u00f6g katolikus, 11% izraelita, 4% ortodox, 3-3% evang\u00e9likus \u00e9s unit\u00e1rius. A lakoss\u00e1g n\u00f6veked\u00e9se ter\u00fcleti n\u00f6veked\u00e9ssel j\u00e1r: 1895-ben a v\u00e1ros r\u00e9sze lesz Kolozsmonostor is.<\/p>\n Kolozsv\u00e1r, Fellegv\u00e1r a sz\u00e1zadfordul\u00f3n<\/p><\/div>\n A kolozsv\u00e1ri v\u00e1rosfejl\u0151d\u00e9s nagyon fontos t\u00e9nyez\u0151je a vas\u00fati fejleszt\u00e9s volt. Orsz\u00e1gszerte a vas\u00fat-menti v\u00e1rosok forgalmi \u00e9s v\u00e1rosigazgat\u00e1si k\u00f6zpontt\u00e1 n\u0151tt\u00e9k ki magukat, ahol \u00e9rtelemszer\u0171en az iparosod\u00e1s folyamata felgyorsult, a v\u00e1ros lakoss\u00e1ga pedig robban\u00e1sszer\u0171en n\u00f6vekedett.\u00a0<\/span><\/p>\n A Nagyv\u00e1rad-Kolozsv\u00e1r-Brass\u00f3 vas\u00fatvonal \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t 1868. december 6.-\u00e1n szentes\u00edtette a kir\u00e1ly, kivitelez\u00e9s\u00e9t pedig Charles Waring angol v\u00e1llalkoz\u00f3 nyerte el. Nagyv\u00e1rad-Kolozsv\u00e1r vonalat 1870. szeptember 7.-\u00e9n, a Kolozsv\u00e1r-T\u00f6vis r\u00e9szt 1873. augusztus 14.-\u00e9n nyitott\u00e1k meg. Ekkor m\u00e1r vonat k\u00f6zlekedett T\u00f6vis-Brass\u00f3 szakaszon is.<\/p>\n Az 1867-es kiegyez\u00e9s ut\u00e1n Kolozsv\u00e1ron megkezd\u0151dtek a v\u00e1rosrend\u00e9szeti \u00e9s moderniz\u00e1ci\u00f3s fejleszt\u00e9sek. Kolozsv\u00e1r ekkor Erd\u00e9ly harmadik legnagyobb telep\u00fcl\u00e9se volt a maga 26.000 lakos\u00e1val. 1872-ben megnyitott\u00e1k az els\u0151 tudom\u00e1nyegyetemet, \u00e9s a v\u00e1ros hamarosan oktat\u00e1si k\u00f6zpontt\u00e1 v\u00e1lt. Az 1870-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben azonban nagyon neh\u00e9z \u00e9veken ment kereszt\u00fck a v\u00e1ros: koleraj\u00e1rv\u00e1ny, t\u0171zv\u00e9sz \u00e1s \u00e1rv\u00edz puszt\u00edtott. 1880-t\u00f3l azonban megkezd\u0151dtek a nagyobb infrastruktur\u00e1lis beruh\u00e1z\u00e1sok \u00e9s fejleszt\u00e9sek: parkos\u00edtott\u00e1k a Trencsin \u00e9s a Karolina teret, \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a F\u0151teret, megnyitott\u00e1k a K\u00f6zv\u00e1g\u00f3hidat \u00e9s a telefonk\u00f6zpontot, illetve ki\u00e9p\u00edtett\u00e9k a csatornarendszert \u00e9s v\u00edzvezet\u00e9krendszert. 1905-re pedig Kolozsv\u00e1rra is meg\u00e9rkezett a h\u0151n \u00e1h\u00edtott villamos k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s. 1907-ben m\u00e1r 218 utc\u00e1ban 1416 villany\u00e9g\u0151 volt. 1878 \u00e9s 1908 k\u00f6z\u00f6tt a v\u00e1ros k\u00e9tmilli\u00f3 koron\u00e1t ford\u00edtott infrastruktur\u00e1lis fejleszt\u00e9sekre. 1900-ban Kolozsv\u00e1r Szabad Kir\u00e1lyi V\u00e1ros 12.000 lak\u00e1s\u00e1ra 589 f\u00fcrd\u0151szoba jutott, ezzel orsz\u00e1gosan a m\u00e1sodik helyen \u00e1llt Budapest ut\u00e1n (!).<\/p>\n Kolozsv\u00e1r, Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z, 1899<\/p><\/div>\n <\/p>\n Kolozsv\u00e1r, a r\u00e9gi Vigad\u00f3 \u00e9p\u00fclete (Rh\u00e9dey Palota)<\/p><\/div>\n <\/p>\n A v\u00e1rosi infrastrukt\u00fara szempontj\u00e1b\u00f3l 1867 \u00e9s 1914 k\u00f6z\u00f6tt egy sor int\u00e9zked\u00e9st, korszer\u0171s\u00edt\u00e9st hajtottak v\u00e9gre, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a v\u00e1ros polg\u00e1rainak\u00a0\u00e9lete eur\u00f3pai szintre emelkedett. 1868-ban megkezd\u0151d\u00f6tt a telekk\u00f6nyvi hivatal fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, amely 1869-re felt\u00e9rk\u00e9pezte a v\u00e1ros 150 utc\u00e1j\u00e1n l\u00e9v\u0151 telkek, h\u00e1zak tulajdoni viszony\u00e1t. 1871-ben ind\u00edtott\u00e1k be az \u00faj k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1si rendszert, a l\u00e9gszesz-vil\u00e1g\u00edt\u00e1st. Az 1876-os \u00faj k\u00f6zigazgat\u00e1si rendszer szerint Kolozsv\u00e1r Kolozs v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja lett. 1895-ben Kolozsmonostort a v\u00e1roshoz csatolt\u00e1k. 1894-t\u0151l olasz v\u00e1llalkoz\u00f3 \u00e9p\u00edtette ki a v\u00e1ros csatornarendszer\u00e9t, 1896. szeptember 11-re pedig elk\u00e9sz\u00fclt a vezet\u00e9kes iv\u00f3v\u00edz-szolg\u00e1ltat\u00e1s. Ezt 1898-ban egy \u00faj v\u00edzgy\u0171jt\u0151 ki\u00e9p\u00edt\u00e9se k\u00f6vette Kolozsv\u00e1r \u00e9s Sz\u00e1szfenes k\u00f6z\u00f6tt, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt 1901-t\u0151l az \u00faj rendszer friss v\u00edzzel l\u00e1tta el a v\u00e1rost. 1892. november 27-\u00e9n ind\u00edtott\u00e1k el az els\u0151 telefonk\u00f6zpontot 62 el\u0151fizet\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, 1896-ra pedig m\u00e1r 350 el\u0151fizet\u0151 haszn\u00e1lta\u00a0a szolg\u00e1ltat\u00e1st. 1899 \u00e1prilis\u00e1ban \u00e1tnevezik az utc\u00e1k \u00e9s terek egy r\u00e9sz\u00e9t, ekkor a v\u00e1rosnak 224 utc\u00e1ja \u00e9s tere volt. 1905-re elk\u00e9sz\u00fclt a v\u00e1roshoz k\u00f6zel es\u0151 Hidegszamoson a villanym\u0171vek telepe \u00e9s gy\u0171jt\u0151tava, amely 1906-t\u00f3l a v\u00e1ros 218 utc\u00e1j\u00e1ban biztos\u00edtotta a k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1st. 1908-ig 120 utc\u00e1t k\u00f6veztek ki, a v\u00e1ros\u00a0ter\u00fclete pedig 1914-ben meghaladta a 1000 hekt\u00e1rt.<\/p>\n 1893 m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l megindult a k\u00f6z\u00fati vas\u00fat, amely az \u00e1llom\u00e1st\u00f3l k\u00f6zlekedett a F\u0151t\u00e9rig, ahonnan a Monostori \u00fatra, illetve a Magyar utc\u00e1ba volt el\u00e1gaz\u00e1sa. Ezt 1902 nyar\u00e1n felsz\u00e1molt\u00e1k, mivel sz\u00e1mos k\u00f6z\u00fati balesetet okozott. 1896-97-ben \u00e9p\u00fclt fel Alp\u00e1r Ign\u00e1c tervei szerint az \u00faj v\u00e1rmegyeh\u00e1za, 1897-ben a H\u00e1zsong\u00e1rdi\u00a0temet\u0151ben a halottas k\u00e1polna, 1902-ben pedig a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s \u00faj \u00e9p\u00fclete.\u00a0A nagym\u00e9ret\u0171 v\u00e1rosrendez\u00e9st dr. Haller K\u00e1roly, Kolozsv\u00e1r polg\u00e1rmestere 1884-86 k\u00f6z\u00f6tt kezdte meg. Els\u0151dleges c\u00e9lja a F\u0151t\u00e9r arculat\u00e1nak rendez\u00e9se volt, ez\u00e9rt tervet dolgoztak ki a templom k\u00f6r\u00fcli h\u00e1zak lebont\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Dr. Haller kiegyezett a\u00a0katolikus egyh\u00e1zzal, illetve a lebontand\u00f3 h\u00e1zak tulajdonosaival, 1885-ben megkezd\u0151d\u00f6tt a bont\u00e1s, amelyet 1890-re fejeztek be. Ezt k\u00f6vette a d\u00edszt\u00e9r\u00a0kialak\u00edt\u00e1sa. 1893-ban p\u00e1ly\u00e1zatot \u00edrtak ki M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly szobr\u00e1nak elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, amelyet Fadrusz J\u00e1nos nyert meg. A millennium \u00e9v\u00e9ben megt\u00f6rt\u00e9n az alapk\u0151let\u00e9tel, ugyanebben az \u00e9vben a f\u0151t\u00e9ri h\u00e1zak el\u00e9 \u00f6t m\u00e9ter sz\u00e9les j\u00e1rd\u00e1t, a templom k\u00f6r\u00e9 pedig aszfaltozott korz\u00f3t alak\u00edtottak ki, a szek\u00e9rutat pedig gr\u00e1nitk\u0151vel rakt\u00e1k ki. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly szobr\u00e1t 1902. okt\u00f3ber 12-\u00e9n avatt\u00e1k fel.<\/p>\n 1885-ben dr. Haller egy sor v\u00e1rosrendez\u00e9si int\u00e9zked\u00e9st hozott: a Trencsin teret parkos\u00edtott\u00e1k, ugyanitt megindult a p\u00e9nz\u00fcgyii \u00e9s erd\u0151igazgat\u00f3s\u00e1gi\u00a0palota \u00e9p\u00edt\u00e9se, illetve fel\u00e9p\u00fclt a k\u00f6zelben (a szomsz\u00e9dos Hunyadi t\u00e9ren) a katonai laktanya. Ugyancsak ebben az \u00e9vben a v\u00e1ros telket v\u00e1s\u00e1rolt a Wessel\u00e9nyi utc\u00e1ban a Szebenb\u0151l Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt postaigazgat\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra (1898-ra \u00e9p\u00fclt\u00a0fel), elkezdt\u00e9k a v\u00e1ros k\u00f6zv\u00e1g\u00f3h\u00eddj\u00e1nak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, illetve meger\u0151s\u00edtett\u00e9k a Szamos \u00e9s a Malom\u00e1rok partjait. Sajnos a v\u00e1ros t\u00f6bb pontj\u00e1n elrendelt\u00e9k a megmaradt v\u00e1rfalak lebont\u00e1s\u00e1t a k\u00f6zleked\u00e9s jav\u00e1ra. Ugyanakkor a v\u00e1ros \u00e9p\u00edtkez\u00e9si szab\u00e1lyzatot bocs\u00e1tott ki: a v\u00e1rosban \u00e9p\u00edtend\u0151 \u00e9p\u00fcletek tervez\u00e9se \u00e9s kivitelez\u00e9sekor figyelembe kell venni a t\u0171zbiztons\u00e1got, a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9get a v\u00e1rossz\u00e9p\u00edt\u00e9st. A rendelet 1886. janu\u00e1r 1-t\u0151l l\u00e9pett \u00e9rv\u00e9nybe. A v\u00e1rosfejleszt\u00e9st Albach G\u00e9za (1886-1898), majd Szvacsina G\u00e9za (1898-1913) polg\u00e1rmesterek\u00a0folytatt\u00e1k. Munk\u00e1ss\u00e1guk alatt alakult ki a modern v\u00e1rosi infrastrukt\u00fara, amelyre a polg\u00e1rmesteri hivatal t\u00f6bb mint k\u00e9tmilli\u00f3 koron\u00e1t \u00e1ldozott. Folytak az egyetemi \u00e9p\u00fcletek, a klinik\u00e1k, az \u00faj iskola\u00e9p\u00fcletek, az \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyek sz\u00e9khelyeinek \u00e9p\u00edt\u00e9se, a F\u0151t\u00e9r pedig a magyar korona v\u00e1rosainak egyik legszebb tere lett, mikor 1902-ben leleplezt\u00e9k M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly lovas szobr\u00e1t.<\/p>\n Kolozsv\u00e1r, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly lovasszobr\u00e1nak avat\u00e1sa, 1902<\/p><\/div>\n A v\u00e1ros n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel megn\u0151ttek a kiad\u00e1sok s egyben a v\u00e1rosi k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s is. Az 1891-es k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si tervet k\u00f6zel 565 ezer koron\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, \u00e1m ez m\u00e1r az \u00e9v folyam\u00e1n 829 ezer koron\u00e1ra m\u00f3dosult. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a beruh\u00e1z\u00e1sok, az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek jelentett\u00e9k, hiszen a v\u00e1ros 127 ezer koron\u00e1t juttatott a posta \u00e9s t\u00e1virati palota \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, m\u00edg 58 ezer koron\u00e1t a katonai laktanya \u00e9s k\u00f3rh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. A v\u00e1rosi k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s m\u00e1r a kilencvenes \u00e9vekben meghaladta az egymilli\u00f3 koron\u00e1t, 1910-re pedig el\u00e9rte a 2,5 milli\u00f3t. A k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s sz\u00e1zt\u00edzezer korona, az utc\u00e1k karbantart\u00e1sa \u00e9s fel\u00faj\u00edt\u00e1sa sz\u00e1ztizen\u00f6tezer, a v\u00edzvezet\u00e9k \u00e9s csatorn\u00e1z\u00e1s sz\u00e1z\u00f6tezer, az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek t\u00e1mogat\u00e1sa el\u00e9rte a sz\u00e1znyolcvanezer korona kiad\u00e1st. Term\u00e9szetesen a k\u00f6zm\u0171vek \u00e9s v\u00e1rosi infrastrukt\u00fara d\u00edjai a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s bev\u00e9teleit is tekint\u00e9lyes \u00f6sszegekkel n\u00f6velt\u00e9k.\u00a0<\/span><\/p>\n A kiegyez\u00e9s ut\u00e1n a kolozsv\u00e1ri k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly, az \u00e9rtelmis\u00e9g lett a moderniz\u00e1ci\u00f3 hajt\u00f3ereje. Kolozsv\u00e1ron nevel\u0151int\u00e9zetek sora, 1872-t\u0151l pedig tudom\u00e1nyegyetem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, az 52 tanint\u00e9zetben t\u00f6bb ezer di\u00e1k tanult. A v\u00e1ros lakoss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zel egynegyede di\u00e1k, tan\u00e1r, tan\u00edt\u00f3 volt. Nemzetk\u00f6zileg h\u00edres\u00a0tud\u00f3sok tan\u00edtottak, az egyetemi k\u00f6nyvt\u00e1r pedig a m\u00e1sodik legnagyobb volt a korabeli Magyarorsz\u00e1gon. Az infrastrukt\u00far\u00e1k kialak\u00edt\u00e1sa r\u00e1nyomta b\u00e9lyeg\u00e9t a v\u00e1rosi \u00e9let h\u00e9tk\u00f6znapjaira, a civiliz\u00e1ci\u00f3s v\u00edvm\u00e1nyok a lakoss\u00e1g \u00e9let\u00e9t is befoly\u00e1solt\u00e1k. A v\u00e1rosi \u00e9letm\u00f3dot a mindennapi tev\u00e9kenys\u00e9gek \u00f6sszess\u00e9ge hat\u00e1rozta meg: az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s \u00e9s tudatos cselekv\u00e9sek, amelyek az emberi \u00e9let fenntart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9ntek.<\/p>\n Kolozsv\u00e1r, Magyar Kir\u00e1lyi Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem (1940)<\/p><\/div>\n A polg\u00e1ri \u00e9letet meghat\u00e1rozta a foglalkoz\u00e1s, a j\u00f6vedelem \u00e9s a rang \u00a0 <\/span>A kolozsv\u00e1ri polg\u00e1rok \u00e9lete radik\u00e1lisan megv\u00e1ltozott. A v\u00e1rosban 1897 janu\u00e1rj\u00e1ban vet\u00edtettek el\u0151sz\u00f6r mozg\u00f3filmet. Az els\u0151 filmsz\u00ednh\u00e1z 1906-ban ny\u00edlt meg, tulajdonosa Udvari\u00a0Andr\u00e1s, aki a Wessel\u00e9nyi utcai Mezei Sz\u00e1llod\u00e1ban b\u00e9relt helys\u00e9get. Udvari 1908-ban \u00faj filmsz\u00ednh\u00e1zat nyitott a Ferenc J\u00f3zsef \u00fat elej\u00e9n, majd 1910-ben fel\u00e9p\u00fclt a 17 lak\u00e1st, 10 \u00fczletet, illetve egy 600 f\u00e9r\u0151helyes filmsz\u00ednh\u00e1znak is helyet ad\u00f3, Kappeter G\u00e9za \u00e1ltal tervezett, Ur\u00e1nia palot\u00e1ja a Ferenc J\u00f3zsef \u00faton. 1912-ben Janovics Jen\u0151 rendezett be filmsz\u00ednh\u00e1zat a ny\u00e1ri sz\u00ednk\u00f6rben. 1913-ban \u00fajabb mozi ny\u00edlt az Egyetem utc\u00e1ban, Sebesty\u00e9n D\u00e1vid \u00faj palot\u00e1j\u00e1ban. A szabadid\u0151 \u00e9s az \u00fcnnepek alkalm\u00e1val rendezett maj\u00e1lisok, t\u00e1ncmulats\u00e1gok is nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendtek. A maj\u00e1lisok \u00e9s ny\u00e1ri mulats\u00e1gok egyik k\u00f6zkedvelt helysz\u00edne a L\u00f6v\u00f6lde kertje \u00e9s \u00e9p\u00fclete volt. Itt rendezt\u00e9k a polg\u00e1ri egyletek a sz\u00e1zadfordul\u00f3n a \u201et\u00e1ncvigalmaikat\u201d, hiszen az \u00e9p\u00fclet \u00e9s a kert erre t\u00f6k\u00e9letes helysz\u00ednt ny\u00fajtott. A szabadban volt k\u00e9t nagy k\u00f6r alak\u00fa t\u00e9rs\u00e9g, egyenesre, kem\u00e9nyre vert f\u00f6lddel. Petr\u00f3leuml\u00e1mp\u00e1k, sz\u00ednes lampionok vil\u00e1g\u00edtottak le a sz\u00e9ps\u00e9ges kolozsv\u00e1ri l\u00e1nyokra, amint sokszor mind a k\u00e9t k\u00f6r\u00f6ndben, k\u00e9t band\u00e1val mulattak. Ha azt\u00e1n\u00a0igen h\u0171v\u00f6s volt az este vagy h\u00edrtelen es\u0151 t\u00e1madt \u2013 ami a r\u00e9gi m\u00e1jusi id\u0151j\u00e1r\u00e1sban mindennapos volt \u2013, bekerekedtek a nagy sz\u00e1l\u00e1ba s ott folyt a mulats\u00e1g reggelig,\u00a0 <\/span>mulat\u00f3hely volt a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n az \u00dajvil\u00e1g, amely a Di\u00e1na – f\u00fcrd\u0151 \u00e9p\u00fclet\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a Stadler-kert, a Reuter-kert vagy a Szegedi-kert. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor a kolozsv\u00e1ri polg\u00e1r \u00e9letvitele nagyban hasonl\u00edtott a nagyv\u00e1rosi\u00e9hoz.<\/p>\n A munka mellett nagy hangs\u00falyt fektetett a pihen\u00e9sre, kikapcsol\u00f3d\u00e1sra, sz\u00ednh\u00e1zat, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zat l\u00e1togatott, s\u00e9t\u00e1lt a parkokban, kir\u00e1ndult. A polg\u00e1ri csal\u00e1d \u00e9let\u00e9b\u0151l pedig nem hi\u00e1nyozhatott a sport \u00e9s a mozg\u00e1s \u00f6r\u00f6me.<\/p>\n 1872-ben Kolozsv\u00e1r \u00e9s Budapest t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1sa megalap\u00edtja a Magyar Kir\u00e1lyi Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetemet. Az 1900 \u00e9vek folyam\u00e1n 63 (!) egyetemi \u00e9p\u00fclet k\u00e9sz\u00fclt el amelyekre a magyar \u00e1llam ( ebb\u0151l a k\u00f6lts\u00e9gt\u00e9telb\u0151l a kolozsv\u00e1ri v\u00e1rosvezet\u00e9s is erej\u00e9n fel\u00fcl kiveszi a r\u00e9sz\u00e9t, l\u00e1sd a fentebb le\u00edrtakak) 9 milli\u00f3 aranykoron\u00e1t k\u00f6lt\u00f6tt. Csak az Egyetemi Klinik\u00e1k \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttese, amelyben a Kolozs megyei s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi k\u00f3rh\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, 3. 593.125 koron\u00e1ba ker\u00fclt. A jelenlegi Babes-Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem k\u00f6zpontj\u00e1nak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re a magyar kir\u00e1lyi \u00e1llam 2.500.000 koron\u00e1t k\u00f6lt\u00f6tt. A gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9p\u00fc\u00e9let \u00fcnnep\u00e9lyes felavat\u00e1sa 1902. okt\u00f3ber 13.-\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net meg.<\/p>\n Kolozsv\u00e1ron a Vakok Int\u00e9zet\u00e9nek alap\u00edt\u00e1s\u00e1t megel\u0151zte a Siketek Int\u00e9zet\u00e9nek fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa 1888-ban. M\u00e1r akkor f\u00f6lmer\u00fclt a vakok sz\u00e1m\u00e1ra is egy int\u00e9zet l\u00e9tes\u00edt\u00e9se, de a v\u00e1ros k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se egyszerre k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t nem tette lehet\u0151v\u00e9. 1893-ban a K\u00fcls\u0151-K\u00f6z\u00e9p (Honv\u00e9d) utc\u00e1ban saj\u00e1t \u00e9p\u00fcletet is kapott a S\u00fcketn\u00e9ma Int\u00e9zet. Berde M\u00f3zes, az unit\u00e1riusok nagy mec\u00e9n\u00e1sa mindk\u00e9t int\u00e9zet fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz jelent\u0151s \u00f6sszeget aj\u00e1nlott fel: 10-10 ezer koron\u00e1t.<\/p>\n De mennyit \u00e9rt 1900.-ban 10.000 korona?\u00a0<\/span><\/p>\n A XIX. sz\u00e1zadban vil\u00e1gszerte fokoz\u00f3dott az ez\u00fcsttermel\u00e9s. Az Eur\u00f3p\u00e1ba \u00e1raml\u00f3 ez\u00fcst az ez\u00fcstalap\u00fa valut\u00e1k le\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s\u00e9hez, v\u00e1ls\u00e1g\u00e1hoz vezetett. A kiutat az aranyalapra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s jelentette, mivel a fokoz\u00f3d\u00f3 aranytermel\u00e9s az addig t\u00falzottan nagy \u00e9rt\u00e9kkoncentr\u00e1ci\u00f3j\u00fa f\u00e9m \u00e1r\u00e1t cs\u00f6kkentette, \u00edgy az olcs\u00f3bb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 arany alkalmas lett a mindennapi fizet\u00e9sek lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges p\u00e9nz ver\u00e9s\u00e9re. 1891-ben Wekerle S\u00e1ndor p\u00e9nz\u00fcgyminiszter terjesztette el\u0151 az aranyvaluta bevezet\u00e9s\u00e9nek javaslat\u00e1t. A korona\u00e9rt\u00e9ket Ausztri\u00e1ban az 1892. \u00e9vi augusztus 2-i t\u00f6rv\u00e9ny, Magyarorsz\u00e1gon az 1892. \u00e9vi XVII. t\u00f6rv\u00e9ny vezette be, ez a t\u00f6rv\u00e9ny hivataloss\u00e1 tette az aranyvalut\u00e1t. A hivatalos p\u00e9nzint\u00e9zet az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia idej\u00e9ben, az 1878-ban alap\u00edtott Osztr\u00e1k-Magyar Bank volt. Ez a bank hozta l\u00e9tre 1880-ban az els\u0151 olyan bankjegyeket, amelyeknek egyik oldala magyar, m\u00e1sik oldala n\u00e9met felirattal volt nyomva.<\/p>\n <\/p>\n An\u00e9lk\u00fcl, m\u00e9lyebben belemenn\u00e9nk a gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9neti fejteget\u00e9sekbe, egy p\u00e1r dolgot elker\u00fclhetetlen\u00fcl meg kell eml\u00edteni (aj\u00e1nlom Dr. Danyi P\u00e1l egyetemi docens alapos \u00e9s nagyon r\u00e9szletes munk\u00e1it).\u00a0<\/span><\/p>\n K\u00e9t alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre kell v\u00e1laszt kapnunk:<\/p>\n Az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre el\u00e9g k\u00f6nnyen v\u00e1laszolhatunk. A 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban az orsz\u00e1gok t\u00f6bbs\u00e9ge aranyalap\u00fa p\u00e9nzrendszerre, \u00fan. aranystandardra t\u00e9rt r\u00e1, amit m\u00e9g Anglia k\u00eds\u00e9rleteztek ki 1821-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en.\u00a0Ennek l\u00e9nyege, hogy az orsz\u00e1g \u00e1ltal kibocs\u00e1tott valuta (a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g eset\u00e9ben az aranykorona) \u00e9rt\u00e9k\u00e9t a benne l\u00e9v\u0151, t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal meghat\u00e1rozott tiszta aranymennyis\u00e9g szabja meg. Egy 20 koron\u00e1s pl. 6,09756 grammnyi tiszta aranyat tartalmaz, 1 koron\u00e1ra teh\u00e1t ennek huszadr\u00e9sze jut, ami a koronarendszer alapj\u00e1t adja m\u00e1s valut\u00e1khoz, a fonthoz vagy a n\u00e9met m\u00e1rk\u00e1hoz k\u00e9pest. Ez a korona\u00e9rt\u00e9k elviekben kiterjed a v\u00e1lt\u00f3p\u00e9nzekre \u00e9s a bankjegyekre is, hiszen az \u00e1llam szavatolja ezek aranyra cser\u00e9l\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n Az aranystandard \u00f3ri\u00e1si el\u0151nye, hogy az orsz\u00e1gok valut\u00e1inak egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1lt\u00f3\u00e1rfolyama k\u00f6nnyen sz\u00e1m\u00edthat\u00f3 az aranytartalmak ar\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. Ezt az ar\u00e1nyt h\u00edvj\u00e1k aranyparit\u00e1snak. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a valut\u00e1k v\u00e1lt\u00f3\u00e1rfolyamai, eg\u00e9szen az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa 1914-es kit\u00f6r\u00e9s\u00e9ig szinte \u00e1lland\u00f3ak voltak. A Latin \u00c9rme\u00fani\u00f3 (belga, francia \u00e9s sv\u00e1jci frank, g\u00f6r\u00f6g drachma, olasz l\u00edra) \u00e9s az osztr\u00e1k-magyar aranykorona \u00e9rt\u00e9ke t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizedig \u00e9rt\u00e9k\u00fcket tekintve fej-fej mellett voltak Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00e9s a korabeli leger\u0151sebb valut\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtottak (az osztr\u00e1k-magyar p\u00e9nzpolitika azon t\u00f6rekv\u00e9se, hogy csatlakozzon a latin \u00e9rme\u00fani\u00f3hoz, meghi\u00fasult).\u00a0<\/span><\/p>\n A m\u00e1sodik k\u00e9rd\u00e9sre a v\u00e1lasz sokkal \u00f6sszetettebb. Legk\u00e9zenfekv\u0151bb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se a probl\u00e9m\u00e1nak, ha \u00f6sszehasonl\u00edtjuk a korabeli \u00e1r\u00fak \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u00e1rait a mai, hasonl\u00f3 \u00e1r\u00fak \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u00e1raival. Term\u00e9szetesen, \u00edgy is hozz\u00e1vet\u0151leges \u00e9s sokszor szubjekt\u00edv k\u00e9pletet fogunk kapni, hiszen mind az \u00e1ruknak, mind a szolg\u00e1ltat\u00e1soknak m\u00e1s-m\u00e1s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9geir\u0151l \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk. De, m\u00e9gha nem is t\u00f6k\u00e9letes az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s, ha az 1900-as \u00e9vek eleji aranykorona v\u00e1s\u00e1rl\u00f3erej\u00e9t \u00e9s a mai magyar forint vagy egy\u00e9b valuta v\u00e1s\u00e1rl\u00f3erej\u00e9t \u00f6sszehasonl\u00edtjuk, kapni fogunk egy hozz\u00e1vet\u0151leges \u00e9rt\u00e9ket. Ha Dr. Gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint az 1900-ban bevezetett 1 aranykorona ma 3000-3600 forintnak felel meg (m\u00e1s tanulm\u00e1nyok 2000-4000 forintot eml\u00edtenek). Mell\u00e9kelek egy t\u00e1bl\u00e1zatot is, ahol nyomon k\u00f6vethet\u0151 az aranykorona infl\u00e1l\u00f3d\u00e1sa is (1900-1908-1914-1924 \u00e9vek \u00e9lelmiszer \u00e1rainak a v\u00e1ltoz\u00e1sa mutatja az infl\u00e1ci\u00f3t). Egy \u00f6ttag\u00fa (k\u00e9t feln\u0151tt, h\u00e1rom gyermek) csal\u00e1d heti bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1hoz 1914 nyar\u00e1n m\u00e9g el\u00e9g volt 20 korona, 1916 k\u00f6zep\u00e9n m\u00e1r 64 koron\u00e1ba ker\u00fclt mindez, v\u00e9g\u00fcl 1918 j\u00fanius\u00e1ban ugyanez\u00e9rt m\u00e1r 101 koron\u00e1t kellett fizetni.A sz\u00e1zadfordul\u00f3n a vas- \u00e9s f\u00e9miparban, g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1sban, vend\u00e9gl\u00e1t\u00e1sban 40-200 korona volt a havi b\u00e9r, az \u00e1llamigazgat\u00e1sban dolgoz\u00f3k pedig 600-1400 koron\u00e1t is megkerestek. Ek\u00f6zben egy kil\u00f3 keny\u00e9r 0,25, egy kil\u00f3 pecseny\u00e9nek val\u00f3 marhah\u00fas pedig 1,5 koron\u00e1ba ker\u00fclt. Egy j\u00f3m\u00f3d\u00fa gy\u00e1rtulajdonos a Budapesti H\u00edrlap, 1900. m\u00e1rcius 18-i sz\u00e1m\u00e1ban \u00fagy keresett apr\u00f3hirdet\u00e9sben feles\u00e9get, hogy biztos anyagi helyzet\u00e9t hangs\u00falyozva felt\u00fcntette: 200 ezer korona vagyonnal b\u00edr.<\/p>\n Ugyanebben a lapsz\u00e1mban megjelent a m\u00e1sik v\u00e9glet is: egy h\u00e1zass\u00e1gi hirdet\u00e9s szerint „k\u00e9t intelligens le\u00e1ny komoly ismerets\u00e9get” keresett, \u00e1m mind\u00f6ssze 600, illetve 2000 korona hozom\u00e1nnyal. A fels\u0151 t\u00edzezer vagyon\u00e1t azonban m\u00e1r ekkor korona milli\u00f3kban, de m\u00e9g ink\u00e1bb t\u00edzmilli\u00f3kban m\u00e9rt\u00e9k. A cukorgy\u00e1ros bank\u00e1r \u00e9s f\u00f6ldbirtokos arisztokrata, b\u00e1r\u00f3 Hatvany-Deutsch Bern\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul 10 milli\u00f3 korona \u00f6r\u00f6ks\u00e9get hagyott fiaira, ami ma mintegy 36 milli\u00e1rd forintnak felelne meg.\u00a0<\/span><\/p>\n A mell\u00e9kelt t\u00e1bl\u00e1zatban l\u00e9v\u0151 adatok a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9re vonatkoznak. Figyelembe v\u00e9ve a korabeli kolozsv\u00e1ri, illetve budapesti r\u00e9gi\u00f3k gazdas\u00e1g\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geit, az aranykorona v\u00e1s\u00e1rl\u00f3\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek az als\u00f3 hat\u00e1r\u00e1t 3000 forintban hat\u00e1rozzuk meg.<\/p>\n Teh\u00e1t, amikor Berde M\u00f3zes, az unit\u00e1riusok nagy mec\u00e9n\u00e1s\u00e1nak 10-10 ezer korona adom\u00e1ny\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk (a Kolozsv\u00e1ri Siketek Int\u00e9zet\u00e9nek, \u00e9s a majdani Vakok Int\u00e9zet\u00e9nek aj\u00e1nlotta f\u00f6l ezeket az \u00f6sszegeket), akkor k\u00e9tszer 3.000.000 mai forintr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, \u00e9s k\u00e9tszer 400.000 mai lejr\u0151l (1K = 3000 Ft = 40 rom\u00e1n lej).<\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151kben l\u00e1tni fogjuk, hogy a Vakok Kolozsv\u00e1ri \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Orsz\u00e1gos Int\u00e9zet\u00e9t olyanok is t\u00e1mogatt\u00e1k, mint a nagyt\u0151k\u00e9s Groedel testv\u00e9rek (100.000 aranykoron\u00e1val!), a Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Sorsj\u00e1t\u00e9k ugyancsak t\u00f6bb t\u00edzezer koron\u00e1val. A vakok int\u00e9zet\u00e9nek p\u00e9nz\u00fcgyeit nagyon pontosan k\u00f6nyvelt\u00e9k, \u00e9s rendszeresen elsz\u00e1moltak vele a t\u00e1mogat\u00f3knak, f\u00f6nntart\u00f3knak, j\u00f3tev\u0151knek \u00e9s a miniszt\u00e9riumnak.\u00a0<\/span><\/p>\n A Vakok Kolozsv\u00e1ri \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Orsz\u00e1gos Int\u00e9zet\u00e9nek fenntart\u00f3i st\u00e1tusz\u00e1t az Int\u00e9zet Alapszab\u00e1lya hat\u00e1rozza meg:<\/p>\n 1.\u00a0 <\/span>A vall\u00e1s \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi magyar kir\u00e1lyi miniszt\u00e9rium, 1900-1914 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9vente 3000 koron\u00e1val t\u00e1mogatja az Int\u00e9zetet, a taner\u0151t fizeti, sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n kiutal m\u00e9g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 seg\u00e9lyeket.<\/p>\n 2. Kolozsv\u00e1ri szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1ga, \u00e9vente 1500 koron\u00e1val t\u00e1mogatja az Int\u00e9zetet, de rendk\u00edv\u00fcli t\u00e1mogat\u00e1sokat is biztos\u00edt az Int\u00e9zet sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n 3.\u00a0 <\/span>Az int\u00e9zet t\u00e1mogat\u00f3i (j\u00f3ltev\u0151i), akik t\u00f6bb kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolhat\u00f3k:<\/p>\n A.\u00a0 <\/span>alap\u00edtv\u00e1nytev\u0151k (\u00e1gyalap\u00edtv\u00e1ny tev\u0151k)<\/p>\n B.\u00a0 <\/span>alap\u00edt\u00f3k<\/p>\n C.\u00a0 <\/span>p\u00e1rtol\u00f3k<\/p>\n D.\u00a0 <\/span>adakoz\u00f3k<\/p>\n A.\u00a0 <\/span>\u00c1gyalap\u00edtv\u00e1ny tev\u0151k azok lehettek, akik egy alap\u00edtv\u00e1nyi hely \u00e9vi sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek megfelel\u0151 t\u0151k\u00e9vel, teh\u00e1t minimum 6000 (18.000.000 forint vagy 240.000 lej) aranykoron\u00e1val j\u00e1rultak az Int\u00e9zet alapt\u0151k\u00e9j\u00e9hez. Vagy akkor is, ha valaki \u00e9vi 320 koron\u00e1t \u00e1lland\u00f3an \u00e9s visszavonhatatlan\u00fal lek\u00f6t \u00e9s biztos\u00edt az Int\u00e9zm\u00e9ny r\u00e9sz\u00e9re. Ugyanis, a 6000 koron\u00e1nak \u00e9ves kamata 320 korona volt (960.000 forint, vagy 12.800 lej), amely \u00f6sszeg egy di\u00e1k egy tan\u00e9vi ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t fedezte. Ezek az alap\u00edtv\u00e1nyok az alap\u00edt\u00f3 nev\u00e9t vettek f\u00f6l, Alap\u00edt\u00f3 Oklevelet \u00e1ll\u00edtottak ki a nev\u00fckre. Ilyen volt (1903-ban) a Groedel-f\u00e9le Alap\u00edtv\u00e1ny 100.000 aranykorona (300.000.000 ft, 4.000.000 lej) alapt\u0151k\u00e9vel (Groedel Zadik, N\u00e9metorsz\u00e1got megj\u00e1r\u00f3 m\u00e1ramarosi zsid\u00f3 \u00fczletember alapozta meg fiainak, B\u00e1r\u00f3 \u00c1rminnak, Bern\u00e1tnak, \u00e9s Br. Dr. Albertnek a szerencs\u00e9j\u00e9t \u00fagy, hogy egy j\u00f3 ideig maguknak tudhatt\u00e1k teljes Erd\u00e9ly ter\u00fclet\u00e9n a fakitermel\u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lagos jog\u00e1t). 1907-ben 26.000, 1908-ban 31.000 aranykoron\u00e1t kapott a Kolozsv\u00e1ri Vakok Int\u00e9zete a Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Sorsj\u00e1t\u00e9kt\u00f3l (az akkori lott\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nye, nyeres\u00e9g\u00e9nek 15%\u00e1t szoci\u00e1lis c\u00e9lokra kellett ford\u00edtania. Az, hogy konkr\u00e9tan mikor milyen \u00fcgyet t\u00e1mogat a szoci\u00e1lis jutal\u00e9k\u00e1val, t\u00f6rv\u00e9nyileg nem volt meghat\u00e1rozva). Az \u00c1llamsorsj\u00e1t\u00e9kt\u00f3l kapott \u00f6sszegeket bankba helyezt\u00e9k, \u00e9s csak a kamatokat haszn\u00e1lta fel a kolozsv\u00e1ri int\u00e9zet. Alap\u00edtv\u00e1nytev\u0151k voltak m\u00e9g (1904-ben) L\u00e9szai Ilona, L\u00e9szai Ferenc magyargorb\u00f3i nagybirtokos feles\u00e9ge (6000 kr.), Gr\u00f3f Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly p\u00fcsp\u00f6k (6000 kr), Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r V\u00e1ros Alap\u00edtv\u00e1nya (6000 kr), Dr. N\u00e1ray Szab\u00f3 S\u00e1ndor (6000 kr), Barcsay Domokosn\u00e9 (6000 kr), \u00f6zvegy Gr\u00f3f Bethlen G\u00e1born\u00e9 (9000 kr), \u00e9s a N\u00e9pbank Alap\u00edtv\u00e1ny (6000 kr) is. T\u00f6bb alap\u00edtv\u00e1nytev\u0151r\u0151l nincs inform\u00e1ci\u00f3nk.\u00a0<\/span><\/p>\n B.\u00a0 <\/span>Alap\u00edt\u00f3knak azok a szem\u00e9lyek sz\u00e1m\u00edtottak, akik a Kolozsv\u00e1ri Vakok Int\u00e9zet\u00e9nek legal\u00e1bb 200 aranykoron\u00e1t (600.000 ft, 8.000 lej) adom\u00e1nyoztak. Itt kell megeml\u00edten\u00fcnk Berde M\u00f3zest, aki a majdani vakok int\u00e9zet\u00e9nek 1887-ben let\u00e9tbe helyezett 10.000 koron\u00e1t (ugyanennyit adom\u00e1nyozott a Siketek Int\u00e9zet\u00e9nek is), amit 1900-ban \u00e9vekkel kamatokkal egy\u00fctt \u00e1t is vesznek a vakok int\u00e9zet\u00e9nek vezet\u0151i. Ez 11.250 aranykoron\u00e1t jelentett kamatokkal egy\u00fctt. De alap\u00edt\u00f3k voltak \u00f6zv. gr\u00f3f Bethlen G\u00e1born\u00e9, b\u00e1r\u00f3 Offermann Gy\u0151z\u0151, gr\u00f3f B\u00e9ldi \u00c1kos, gr\u00f3f Kirmayer K\u00e1roly, Heged\u0171s S\u00e1ndor, Szab\u00f3 J\u00e1nos, Majl\u00e1th Guszt\u00e1v erd\u00e9lyi r\u00f3mai katolikus p\u00fcsp\u00f6k, Bulyovszky Lilla sz\u00edn\u00e9szn\u0151, gr\u00f3f Teleki \u00c1rv\u00e9d \u00e9s a L\u00e9szai csal\u00e1d, Barcsai Domokos, Sz\u00e9kely J\u00f3zsef (1193 koron\u00e1val), Magyar Kir\u00e1lyi Doh\u00e1nygy\u00e1r Kolozsv\u00e1ri Alap\u00edtv\u00e1nya (709 kr.), Erd\u00e9lyi Bank \u00e9s Takar\u00e9ksz\u00f6vetkezet (1899,1900,1901-ben \u00e9vente 300 kr.), Kulicka Jen\u0151 hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l 1000 korona hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1ssal, Szvacsina G\u00e9za, Dombr\u00e1dy Gyul\u00e1n\u00e9 (1000 kr), az \u00dani\u00f3 P\u00e1holy (200 kr), \u00f6zvegy Mike J\u00f3zsefn\u00e9 hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l 500 koron\u00e1val. \u00c9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok. 1899 – 1912 k\u00f6z\u00f6tt 53 alap\u00edt\u00f3t jegyeztek a kolozsv\u00e1ri Int\u00e9zet vezet\u0151i, 27.568 korona (82.704.000 ft, vagy 1.102.720 lej) t\u00e1mogat\u00e1si \u00f6sszeggel.<\/p>\n C.\u00a0 <\/span>A p\u00e1rtol\u00f3k\u00a0 <\/span>k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyb\u00f3l ker\u00fcltek ki, keresked\u0151k, kisbirtokosok, hivatalnokok, tan\u00e1rok, iparosok. Hat \u00e9vre k\u00f6telezt\u00e9k magukat, hogy \u00e9vi 4 koron\u00e1t adom\u00e1nyoznak a Kolozsv\u00e1ri Vakok Int\u00e9zet\u00e9nek. 1900-1914 k\u00f6z\u00f6tt minden \u00e9vben, kisebb m\u00f3dosul\u00e1sokkal, ugyanaz a 274 n\u00e9v szerepel a p\u00e9nz\u00fcgyi besz\u00e1mol\u00f3kban, ami sz\u00e1mszer\u0171en 14 \u00e9v alatt 15.344 koron\u00e1t (46.032.000 ft vagy 613.760 lej) jelentett. T\u00e1mogat\u00f3k a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl: B\u00edr\u00f3 B\u00e9la ap\u00e1tpl\u00e9b\u00e1nos kanonok, Balogh K\u00e1roly tan\u00e1r, D\u00e1vid Antal birtokos, De\u00e1ky Albert \u00fcgyv\u00e9d, Dob\u00e1l Antal \u00fcgyv\u00e9d, b\u00e1r\u00f3 Feilitzsch Arthur k\u00e9pvisel\u0151 cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s kir\u00e1lyi kamar\u00e1s, Ferencz J\u00f3zsef unit\u00e1rius p\u00fcsp\u00f6k, Gajz\u00e1g\u00f3 Man\u00f3 tiszti \u00fcgy\u00e9sz, G\u00e1m\u00e1n Zsigmond kereskedelmi \u00e9s iparkamarai titk\u00e1r, Gr\u00e1tz M\u00f3r evang\u00e9likus lelk\u00e9sz, Kiss S\u00e1ndor kereskedelmi igazgat\u00f3, Magyary Mih\u00e1ly lapszerkeszt\u0151, Poll\u00e1k Lajos\u00a0 <\/span>fel\u00fcgyel\u0151, Sz\u00e1sz Domokos reform\u00e1tus p\u00fcsp\u00f6k, S\u00e1ndor J\u00f3zsef\u00a0 <\/span>k\u00e9pvisel\u0151, az EMKE aleln\u00f6ke \u00e9s f\u0151titk\u00e1ra, Salamon Antal v\u00e1rosi tan\u00e1csos, Szekula \u00c1kos, az Adria Biztos\u00edt\u00f3h\u00e1z kolozsv\u00e1ri vez\u00e9rfel\u00fcgyel\u0151je.<\/p>\n D.\u00a0 <\/span>Az adakoz\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9t f\u0151leg a nagy gy\u0171jt\u00e9si akci\u00f3kban vett\u00e9k ig\u00e9nybe, adakoz\u00f3 l\u00e1d\u00e1kat helyeztek ki, \u201eperselyeztek\u201d a sok kicsi sokra megy elv alapj\u00e1n, de elfogadtak minden olyan adom\u00e1nyt (haszn\u00e1lati eszk\u00f6z\u00f6ket, hangszereket, tanszereket), amit haszn\u00e1lni vagy hasznos\u00edtani tudtak az oktat\u00e1s folyam\u00e1n vagy az int\u00e9zetben. Adakoz\u00f3k lehettek szem\u00e9lyek, int\u00e9zm\u00e9nyek, hagyat\u00e9kok, perselygy\u0171jt\u00e9sek, alkalmi gy\u0171jt\u00e9sek.<\/p>\n A Vakok Kolozsv\u00e1ri \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Orsz\u00e1gos Int\u00e9zete r\u00f6videsen saj\u00e1t otthonhoz jutott: a S\u00fcketn\u00e9m\u00e1k \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Orsz\u00e1gos Int\u00e9zete Honv\u00e9d utcai telk\u00e9nek Z\u00e1polya utca fel\u00f6li v\u00e9g\u00e9ben emelt\u00e9k az \u00faj, Gyalus L\u00e1szl\u00f3 tervezte \u00e9p\u00fcletet 1902\u20131903-ban, 100.000 korona k\u00f6lts\u00e9ggel. Az Erd\u00e9lyr\u00e9szi \u00c9p\u00edt\u0151t\u00e1rsas\u00e1g nyerte meg a kivitelez\u00e9si p\u00e1ly\u00e1zatot. 1903. \u0151sz\u00e9t\u0151l itt, a Z\u00e1polya utca 17\/b sz\u00e1m alatt folyt az oktat\u00f3-nevel\u0151 munka. Az egyemeletes \u00e9p\u00fclet alagsor\u00e1ban kialak\u00edtottak szolgalak\u00e1st, f\u00f6ldszintj\u00e9n pedig igazgat\u00f3i lakr\u00e9szt. A f\u00f6ldszinten 12 lak\u00f3szoba, 2 konyha, 2 f\u00fcrd\u0151szoba \u00e9s 5 v\u00edz\u00f6bl\u00edt\u00e9ses \u00e1rny\u00e9ksz\u00e9k volt \u2013 ezekb\u0151l felt\u00e9telezhet\u0151leg 3 szoba, 1 konyha, 1 f\u00fcrd\u0151szoba \u00e9s 1 \u00e1rny\u00e9ksz\u00e9k az igazgat\u00f3i lak\u00e1st k\u00e9pezte. Az emeleten 27 lak\u00f3szoba, 4 konyha, 5 f\u00fcrd\u0151szoba \u00e9s 8 \u00e1rny\u00e9ksz\u00e9k l\u00e9tes\u00fclt. A di\u00e1kl\u00e9tsz\u00e1m gyors n\u00f6veked\u00e9se m\u00e1r t\u00edz \u00e9v m\u00falva sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a b\u0151v\u00edt\u00e9st, \u00fajabb \u00e9p\u00fclet emel\u00e9s\u00e9t. 1913-ban az int\u00e9zet v\u00e1s\u00e1rol egy k\u00e9t hekt\u00e1ros ikertelket a Honv\u00e9d utca 23-25 sz. alatt 96.000 koron\u00e1\u00e9rt, a magyar korm\u00e1ny az \u00e9p\u00edt\u00e9s c\u00e9lj\u00e1ra elk\u00fcl\u00f6n\u00edt 380.000 koron\u00e1t az \u00e1llami k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sb\u0151l. 1914-ben megkezdt\u00e9k egy \u00faj \u2013 Haj\u00f3s Alfr\u00e9d tervezte \u2013 k\u00e9temeletes \u00e9p\u00fclet felh\u00faz\u00e1s\u00e1t. Azt rem\u00e9lt\u00e9k, hogy az 1915\/16-os iskolai \u00e9vet m\u00e1r \u00faj \u00e9p\u00fcletben kezdhetik meg.\u00a0<\/span><\/p>\n K\u00f6zbesz\u00f3lt a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, s az \u00faj \u00e9p\u00fclet a f\u00f6ldszint \u00e9s az els\u0151 emelet t\u00e1j\u00e1n f\u00e9lbemaradt. K\u00f6zben a Z\u00e1polya utcai (ma Traian Mosoiu) \u00e9p\u00fcletet is lefoglalt\u00e1k hadi c\u00e9lokra, amelyb\u0151l k\u00f3rh\u00e1z lett \u2013 a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a rom\u00e1n rezsim ortop\u00e9diai k\u00f3rh\u00e1zk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dtette (a mai napig is m\u0171k\u00f6dik ez a k\u00f3rh\u00e1z). Az \u00faj Honv\u00e9d utcai \u00e9p\u00fcletet 1925-re fejezt\u00e9k be, s abban ind\u00edtott\u00e1k be a vakok rom\u00e1n nyelv\u0171 (\u00e9s csak rom\u00e1n nyelv\u0171) oktat\u00e1s\u00e1t. A Honv\u00e9d utcai saj\u00e1t v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00fa telek \u00e9s a rajta l\u00e9v\u0151 f\u00e9lig befejezett \u00e9p\u00fclet a Vakok Kolozsv\u00e1ri \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Orsz\u00e1gos Int\u00e9zet\u00e9nek saj\u00e1t c\u00e9lvagyona: 1 hold \u00e9s 335 n\u00e9gysz\u00f6g\u00f6lr\u0151l van sz\u00f3, amihez egy 1292 n\u00e9gysz\u00f6g\u00f6l m\u00e9ret\u0171 gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6s is tartozott. Fontos kihangs\u00falyozni, hogy ennek a c\u00e9lvagyonnak a telekk\u00f6nyvi bejegyz\u00e9se, az ad\u00e1sv\u00e9teli szerz\u0151d\u00e9se a mai napig megtal\u00e1lhat\u00f3 lev\u00e9lt\u00e1ri arch\u00edvumokban. N\u00e1ray-Szab\u00f3 S\u00e1ndor miniszteri tan\u00e1csos, k\u00e9s\u0151bbi \u00e1llamtitk\u00e1r 340.000 peng\u0151t biztos\u00edtott a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sb\u0151l, ehhez j\u00f6tt m\u00e9g a vakok alapj\u00e1b\u00f3l 300.000 peng\u0151 az ad\u00e1sv\u00e9telhez, amit a vakok int\u00e9zet\u00e9t fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1g gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze \u00e9s gazd\u00e1lkodott ki 13 \u00e9v alatt az int\u00e9zethez \u00e9rkez\u0151 adom\u00e1nyokb\u00f3l, felaj\u00e1nl\u00e1sokb\u00f3l.<\/p>\n 1914-ben a vakok int\u00e9zete, mint jogi szem\u00e9ly, az \u00e1llami seg\u00edts\u00e9ggel (380.000 korona) egy\u00fctt, t\u00f6bb mint 642.000 korona c\u00e9lvagyonnal (1.926.000.000) ft, 25.680.000 lej) rendelkezett, amib\u0151l 70.000 korona az \u00e1llam \u00e1ltal \u00e1tv\u00e1llalt ad\u00f3ss\u00e1g volt. 1938-ban (vagy m\u00e9g el\u0151bb) ez a vagyon egy tollvon\u00e1ssal elt\u0171nik.<\/p>\n Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, egy \u00e9ven bel\u00fcl m\u00e1r jelentkeztek a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g jelei, \u00e9lelmiszer hi\u00e1nnyal, gazdas\u00e1gi megszor\u00edt\u00e1sokkal. A Kolozsv\u00e1ri Vakok Int\u00e9zet\u00e9nek fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1ga elrendelte az \u00e9lelmiszeradagok mennyis\u00e9g\u00e9nek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t. Az int\u00e9zet n\u00f6vend\u00e9kei \u00e9heztek. A Vakok Kolozsv\u00e1ri \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Orsz\u00e1gos Int\u00e9zete heti \u00e9trendj\u00e9nek m\u00f3dos\u00edt\u00f3 javaslata 1915 – 1916:<\/p>\n \u201cA mai rendk\u00edv\u00fcli viszonyokra val\u00f3 tekintettel. Az \u00fajonnan meg\u00e1llap\u00edtott \u00e9trend szerint a n\u00f6vend\u00e9kek hetenk\u00e9nt csak k\u00e9tszer, \u00e9s pedig cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n \u00e9s vas\u00e1rnap d\u00e9lben kapn\u00e1nak h\u00fas\u00e9telt, vas\u00e1rnap este szalonn\u00e1t, a t\u00f6bbi napokon pedig d\u00e9lben f\u0151zel\u00e9k, vagy leves \u00e9s f\u0151tt t\u00e9szta v\u00e9tetik az \u00e9tlapra. Mivel a tej is dr\u00e1ga, hetenk\u00e9nt n\u00e9gyszer kapnak reggeli tejet, a m\u00e1sik h\u00e1rom napon k\u00f6m\u00e9ny levest, viszont ilyen napokon este tejes \u00e9telt vesz\u00fcnk fel az \u00e9tlapra. Ilyen \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s mellett n\u00e9gy napon \u00e1t az esti adag kenyeret is meg lehet takar\u00edtani\u201d <\/i>(Dr. Nemes Ferencz, fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1gi jegyz\u0151, Kolozsv\u00e1r, 1915. augusztus) Az int\u00e9zet egyik tan\u00e1ra elfog egy levelet, amit az egyik n\u00f6vend\u00e9k \u00edr a sz\u00fcleinek Klein-f\u00e9le dombor\u00fa \u00edr\u00e1ssal, \u00e9s szlov\u00e1kul panaszolja, hogy \u201c\u00fagy \u00e9hezik, mint egy kutya\u2026k\u00fcldjetek r\u00e9test, szalonn\u00e1t, lekv\u00e1ros kiflit, alm\u00e1t, kenyeret, hagym\u00e1t, pog\u00e1cs\u00e1t \u00e9s sajtot. Amit \u00edrok, arr\u00f3l ne \u00edrjanak<\/i>\u201d. Term\u00e9szetesen, a di\u00e1knak semmilyen b\u00e1nt\u00f3d\u00e1sa nem esett, diszkr\u00e9ten kezelt\u00e9k az \u00fcgyet. Ugyancsak fennmaradt egy k\u00e9ts\u00e9gbeesett feljegyz\u00e9s, amit a Kolozsv\u00e1ri Vakok Int\u00e9zet\u00e9nek az igazgat\u00f3s\u00e1ga k\u00fcld\u00f6tt a fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1gnak. R\u00e9szletesen elmondja az igazgat\u00f3, hogy hi\u00e1ba emelte meg 7 koron\u00e1val az egy f\u0151re jut\u00f3 \u00e9lelmez\u00e9si fejadag k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t az int\u00e9zet, a n\u00f6vend\u00e9kek el\u00e9 ker\u00fcl\u0151 \u00e9tel sokszor min\u0151s\u00edthetetlen\u00fcl rossz \u00e9s nagyon kev\u00e9s. Sokszor romlott tejb\u0151l k\u00e9sz\u00fclnek a tejes \u00e9telek, reggelire savany\u00fa tejet szolg\u00e1lnak fel. \u201cInt\u00e9zeti kertemben egyes n\u00f6vend\u00e9kek megett\u00e9k a k\u00e1poszt\u00e1t. Kivett\u00e9k a f\u00f6ldb\u0151l a t\u00e9li retket, murkot, karal\u00e1b\u00e9t. Felszedt\u00e9k a rothadt alm\u00e1t, s mindezt az\u00e9rt tett\u00e9k, \u00fagy mondt\u00e1k, mert \u00e9hesek\u201d<\/i> – panaszolja az igazgat\u00f3. \u201cA tekintetes fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1g a heti n\u00e9gyszeri h\u00fas\u00e9telt az \u00e9lelmez\u0151n\u0151vel t\u00f6rt\u00e9net el\u0151zetes meg\u00e1llapod\u00e1s ut\u00e1n k\u00e9tszerire reduk\u00e1lta, ugyancsak t\u00edz dek\u00e1s adagokkal. Ezzel el\u0151nyt ny\u00fajtott az \u00e9lelmez\u0151n\u0151nek. Dac\u00e1ra ennek, valamint annak, hogy a kit\u0171z\u00f6tt marha \u00e9s diszn\u00f3h\u00fas helyett, hetenk\u00e9nt egyszer l\u00f3h\u00fast ad. A l\u00f3h\u00fas ellen nem sz\u00f3lamlok fel, m\u00e9gis az adag nem megfelel\u0151 nagys\u00e1g\u00faak \u00e9s oly kem\u00e9ny \u00e1llapotban t\u00e1laltatnak f\u00f6l, hogy sem sz\u00e9tv\u00e1gni sem megr\u00e1gni t\u00f6bb n\u00f6vend\u00e9k\u00fcnk nem tudja\u201d<\/i> (Kolozsv\u00e1r, 1915, szeptember 13. Schannen P\u00e9ter, igazgat\u00f3).\u00a0<\/span><\/p>\n De az oktat\u00e1s tov\u00e1bb folyt, a nagyon neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ellen\u00e9re is, mint ahogy minden egyes bentlak\u00e1sos oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyben \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt. A n\u00f6vend\u00e9kek egy komoly szelekci\u00f3 ut\u00e1n ker\u00fclhettek be az iskol\u00e1ba, \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag olyan gyerekeket \u00e9s fiatalokat vettek fel, akik csak l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek voltak, egy\u00e9b fogyat\u00e9kkal nem rendelkeztek. Ennek k\u00e9t f\u0151 oka volt: egyik, hogy az int\u00e9zm\u00e9ny befogad\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge kicsi volt, ez\u00e9rt is kezdt\u00e9k el a\u00a0 <\/span>Honv\u00e9d utca 23-25 sz. alatti telken a Haj\u00f3s Alfr\u00e9d \u00e1ltal tervezett \u00faj int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, abban a\u00a0 <\/span>rem\u00e9nyben, hogy az 1915\/16-os iskolai \u00e9vet m\u00e1r \u00faj \u00e9p\u00fcletben kezdhetik meg. A m\u00e1sik ok lehetett, hogy a vakoktat\u00e1s, szaksz\u00f3val a tiflol\u00f3gia, abban a fejletts\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1ban volt, hogy a t\u00e1rsadalom egyel\u0151re elv\u00e1rta az eredm\u00e9nyeket, azt, hogy a vakoktat\u00e1s bizony\u00edtson. Az el\u0151z\u0151ekb\u0151l l\u00e1ttuk, hogy a Vakok Kolozsv\u00e1ri \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Orsz\u00e1gos Int\u00e9zet\u00e9t milyen hat\u00e9konyan finansz\u00edrozta a polg\u00e1rs\u00e1g, a nemess\u00e9g. A tiflol\u00f3gus szakembereknek, az igazgat\u00f3knak, a fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1gnak volt egyfajta mor\u00e1lis k\u00f6telezetts\u00e9ge a t\u00e1rsadalom fel\u00e9, bizony\u00edtaniuk kellett, hogy a vakokat val\u00f3ban lehet oktatni, \u00e9s meg lehet \u0151ket tan\u00edtani olyan szakm\u00e1kra, melyekkel meg tudj\u00e1k keresni a kenyer\u00fcket, \u00f6nfenntart\u00f3kk\u00e1 v\u00e1lhatnak. 1900 – 1914 k\u00f6z\u00f6tt hatvann\u00e9gy v\u00e1rmegy\u00e9b\u0151l negyvenh\u00e9tb\u0151l 135 n\u00f6vend\u00e9k fordult meg a Kolozsv\u00e1ri Vakok Int\u00e9zet\u00e9ben. A sz\u00fcl\u0151k t\u00e1rsadalmi helyzet\u00e9b\u0151 ad\u00f3d\u00f3an a di\u00e1kok t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze nem tudta fizetni a havi 24 korona (1900-ban m\u00e9g csak 8 korona, az infl\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9nt ez 1914-re 24 koron\u00e1ra emelkedik) ell\u00e1t\u00e1si illetve t\u00e1pd\u00edjat. Ugyanebben az id\u0151intervallumban 23 tan\u00e1r illetve oktat\u00f3 tev\u00e9kenykedett az int\u00e9zetben. Egy r\u00e9sz\u00fck rendes tan\u00e1ri st\u00e1tusszal m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, egyetlen kiseg\u00edt\u0151 tan\u00e1r \u00e9s egy \u00f3raad\u00f3 szerepel a nyilv\u00e1ntart\u00e1sokban. A hitoktat\u00f3k k\u00e9pezt\u00e9k a k\u00fcl\u00f6n kateg\u00f3ri\u00e1t, egy kiv\u00e9tellel mind lelk\u00e9szek voltak: r\u00f3mai katolikus, reform\u00e1tus, evang\u00e9likus, \u00e1gostai evang\u00e9likus. Az ipari k\u00e9pz\u0151ben iparosmesterek oktattak.<\/p>\n Az int\u00e9zet tanszert\u00e1r\u00e1nak a nagyon pontos lelt\u00e1ra is vezetve volt. 1900-1914 k\u00f6z\u00f6tt az int\u00e9zet mintegy 8526 koron\u00e1t k\u00f6lt\u00f6tt tanszerekre (341.040 lej, 25.578.000 ft.). Nem tartoznak ide az adom\u00e1nyokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 tanszerek, hangszerek, \u00e9s egy\u00e9b hasznos didaktikai vagy napi haszn\u00e1lati eszk\u00f6z\u00f6k.<\/p>\n Az int\u00e9zet k\u00f6nyvt\u00e1ra m\u00e1r az 1910-es \u00e9vekben vil\u00e1gh\u00edr\u0171 volt. A tan\u00e1ri k\u00f6nyvt\u00e1rhoz tartoztak els\u0151sorban az \u00e1lland\u00f3an friss\u00fcl\u0151 gy\u00f3gypedag\u00f3giai, tiflopedag\u00f3giai, szakm\u00f3dszertani, didaktikai kiadv\u00e1nyok, a Vall\u00e1s \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1si Miniszt\u00e9rium hivatalos kiadv\u00e1nyai (az \u00fagynevezett \u201cvez\u00e9rk\u00f6nyvek\u201d), melyek modellt \u00e9s mint\u00e1t ny\u00fajtottak a tan\u00e1roknak, pedag\u00f3gusoknak, de ide tartoztak az egy\u00e9b pedag\u00f3giai \u00e9s pszichol\u00f3giai szakk\u00f6nyvek, foly\u00f3iratok, periodik\u00e1k is. Olyan \u00e9rdekes szakmunk\u00e1k \u00e9s unikumok is megtal\u00e1lhat\u00f3ak voltak a k\u00f6nyvt\u00e1rban, mint Alexander Mell, Ranschburg Jen\u0151, Keller Hel\u00e9n, Herodek K\u00e1roly kiemelked\u0151 szakmunk\u00e1i, a testv\u00e9ri int\u00e9zm\u00e9nyekt\u0151l megk\u00fcld\u00f6tt \u201c\u00c9vi jelent\u00e9sek \u00e9s \u00e9rtes\u00edt\u0151k\u201d, amelyek \u00e9rt\u00e9kes forr\u00e1sanyagok voltak. Ezeken k\u00edv\u00fcl a tan\u00e1ri k\u00f6nyvt\u00e1r sz\u00e1mos helyi \u00e9s orsz\u00e1gos napilapot is rendelt. A korabeli nyugat-eur\u00f3pai testv\u00e9rint\u00e9zm\u00e9nyek leirataib\u00f3l tudjuk, hogy a Vakok Kolozsv\u00e1ri \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Orsz\u00e1gos Int\u00e9zet\u00e9nek igen figyelemre m\u00e9lt\u00f3, mind min\u0151s\u00e9g\u00e9ben, mind sz\u00e1m\u00e1ban unik\u00e1lis \u00e9s h\u00edres szakk\u00f6nyvt\u00e1ra volt.\u00a0<\/span><\/p>\n Ezt az egyedi lelki-szellemi vagyont az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9n kihordt\u00e1k az udvarra az \u00faj rezsim birtokosai \u00e9s egyszer\u0171en meggy\u00fajtott\u00e1k.<\/p>\n A XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n a Braille k\u00f6nyvek sokszoros\u00edt\u00e1sa csakis egyetlen m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nhetett: k\u00e9zi \u00e1t\u00edr\u00e1ssal (napjainkban rendelkez\u00e9sre \u00e1llnak nagy teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 digit\u00e1lis Braille-nyomtat\u00f3k). Voltak olyan \u00f6nk\u00e9ntes \u00fari-kisasszonyok \u00e9s \u00fariasszonyok, akik \u00f6nk\u00e9ntesen v\u00e1llalt\u00e1k ezt a nagy figyelmet \u00e9s t\u00fcrelmet k\u00edv\u00e1n\u00f3 feladatot, \u00e9s hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl lelkesen v\u00e9gezt\u00e9k. Ilyenek voltak p\u00e9ld\u00e1ul Purjesz Olga, Wandtner Marianna, Borosnyai Katalin, Csipk\u00e9s Margit, \u00e9s m\u00e1sok. K\u00e9s\u0151bb az \u00e1t\u00edr\u00e1si munk\u00e1ba bekapcsol\u00f3dtak a Kolozsv\u00e1ri Vakok Int\u00e9zet\u00e9nek id\u0151sebb n\u00f6vend\u00e9kei is. Fontos t\u00e9ny, hogy pont\u00edr\u00e1shoz haszn\u00e1lt pap\u00edr sokkal vastagabb a norm\u00e1l, nyomtat\u00e1sra alkalmas pap\u00edrn\u00e1l: egy \u00e1tlag m\u00e9ret\u0171, norm\u00e1l s\u00edk\u00edr\u00e1sos oldal Braille \u00edr\u00e1sra val\u00f3 \u00e1t\u00edr\u00e1sakor 3-4 pont\u00edr\u00e1sos oldal keletkezik. Teh\u00e1t egy 200 oldalas norm\u00e1l k\u00f6nyv Braille \u00edr\u00e1ssal \u00e1tlagosan 700 oldalt tesz ki. 1914-ig k\u00f6vetett k\u00f6nyvt\u00e1rosi katal\u00f3gusokban t\u00f6bb mint 637 k\u00f6tetet tal\u00e1lunk \u00e9s 628 f\u00fczetet (periodika). Ezek t\u00falnyom\u00f3 h\u00e1nyada Braille \u00edr\u00e1ssal is el\u00e9rhet\u0151 volt, ami igen nagy helyet ig\u00e9nyelt, ha figyelembe vessz\u00fck a s\u00edk\u00edr\u00e1s \u00e9s a pont\u00edr\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti el\u0151bb eml\u00edtett k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket.<\/p>\n Teh\u00e1t, visszat\u00e9rve a t\u00f6rt\u00e9nethez, az 1913.-as \u00e9v \u201ctendereztet\u00e9se\u201d ut\u00e1n, amelyet a Haj\u00f3s Alfr\u00e9d vezette tervez\u0151iroda nyert el, 1914-ben elkezd\u0151dik az int\u00e9zet \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9nek \u00e9p\u00edt\u00e9se, de a h\u00e1bor\u00fa alatt csak lassan haladnak, egy emelet k\u00e9sz\u00fclhet el, a munk\u00e1latok le\u00e1llnak. A Z\u00e1polya utcai \u00e9p\u00fcletet katonai c\u00e9lokra lefoglalj\u00e1k, ahol a rom\u00e1n hatalom\u00e1tv\u00e9tel ut\u00e1n megny\u00edlt a mai napig is m\u0171k\u00f6d\u0151 Ortop\u00e9dia K\u00f3rh\u00e1z. A f\u00e9lbemaradt Honv\u00e9d utcai \u00e9p\u00fcletet 1925-ben fejezt\u00e9k be a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok, ekkor indult \u00fajra a vakok oktat\u00e1sa, imm\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lag rom\u00e1n nyelven.\u00a0<\/span><\/p>\n A Haj\u00f3s Alfr\u00e9d tervezte Kolozsv\u00e1ri Vakok Int\u00e9zet\u00e9nek \u00e9p\u00fclete. A mai napig vakok iskol\u00e1jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik, rom\u00e1n nyelven.<\/p><\/div>\n 1933. febru\u00e1r 23.-\u00e1n a \u201ePrincipesa Elena (Helena hercegn\u0151) n\u00e9pj\u00f3l\u00e9ti int\u00e9zet, a rom\u00e1n hatalom\u00e1tv\u00e9tel ut\u00e1n sok\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u0151 anya- \u00e9s csecsem\u0151v\u00e9d\u0151 int\u00e9zet el\u0151dje a kolozsv\u00e1ri j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, mint telekk\u00f6nyvi hat\u00f3s\u00e1gt\u00f3l k\u00e9rte az 1 hold \u00e9s 335 n\u00e9gysz\u00f6g\u00f6l ter\u00fclet\u0171 ingatlannak \u00e9s a rajtal\u00e9v\u0151 \u00e9p\u00fcletnek a saj\u00e1t nev\u00e9re val\u00f3 \u00e1ttelekk\u00f6nyvez\u00e9s\u00e9t. Ez az \u00e1ttelekk\u00f6nyvez\u00e9s 1938. m\u00e1rcius 8-\u00e1n 2437. sz\u00e1m alatti v\u00e9gz\u00e9ssel meg is t\u00f6rt\u00e9nt. Ezt megel\u0151zte egy igen fontos jogi aktus: a vakok kolozsv\u00e1ri int\u00e9zete az oktat\u00e1si miniszt\u00e9rium fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00f3l az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi miniszt\u00e9rium hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be ker\u00fclt \u00e1t. A Vakok Kolozsv\u00e1ri \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Orsz\u00e1gos Int\u00e9zet\u00e9nek jogi st\u00e1tusza megsz\u0171nik, a tetemes vagyon \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u0151dik, nyomtalan\u00fal elt\u0171nik. A jogi st\u00e1tusz megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9vel sokkal k\u00f6nnyebb volt az anya- \u00e9s csecsem\u0151v\u00e9d\u0151 int\u00e9zetet r\u00e1telep\u00edteni a vakok int\u00e9zet\u00e9re s ezzel, valamint egy\u00e9b k\u00f6zigazgat\u00e1si int\u00e9zked\u00e9ssel megsz\u00fcntettek minden t\u00f6rt\u00e9neti jogot, ami a Vakok Kolozsv\u00e1ri Int\u00e9zet\u00e9t k\u00f6r\u00fclb\u00e1sty\u00e1zta.\u00a0<\/span><\/p>\n 1914-ben a vakok int\u00e9zete, mint jogi szem\u00e9ly, az \u00e1llami seg\u00edts\u00e9ggel (380.000 korona) egy\u00fctt, t\u00f6bb mint 642.000 korona c\u00e9lvagyonnal (192.600.000 ft, 25.680.000 lej) rendelkezett, amib\u0151l 70.000 korona az \u00e1llam \u00e1ltal \u00e1tv\u00e1llalt ad\u00f3ss\u00e1g volt. 1938-ban (vagy m\u00e9g el\u0151bb) ez a vagyon egy tollvon\u00e1ssal elt\u0171nik.<\/p>\n\n
<\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a>\u00a0 <\/a><\/p>\n\n
\n\n
\n Term\u00e9k, mennyis\u00e9g<\/b><\/td>\n 1900<\/b><\/td>\n 1908<\/b><\/td>\n 1914<\/b><\/td>\n 1924. december<\/b><\/td>\n<\/tr>\n \n b\u00faza finomliszt, (kg)<\/b><\/td>\n 0,28<\/td>\n 0,34<\/td>\n 0,43<\/td>\n 8000<\/td>\n<\/tr>\n \n burgonya (kg)<\/b><\/td>\n 0,07<\/td>\n 0,1<\/td>\n 0,14<\/td>\n 2200<\/td>\n<\/tr>\n \n nyers k\u00e1v\u00e9 (kg)<\/b><\/td>\n 3,67<\/td>\n 3,35<\/td>\n 4<\/td>\n 68000<\/td>\n<\/tr>\n \n rizs (kg)<\/b><\/td>\n 0,51<\/td>\n 0,53<\/td>\n 0,45<\/td>\n 8000<\/td>\n<\/tr>\n \n f\u0171szerpaprika (kg)<\/b><\/td>\n 1,65<\/td>\n 2,65<\/td>\n 4<\/td>\n 50000<\/td>\n<\/tr>\n \n kockacukor (kg)<\/b><\/td>\n 0,97<\/td>\n 0,89<\/td>\n 0,82<\/td>\n 15800<\/td>\n<\/tr>\n \n marhah\u00fas pecseny\u00e9nek (kg)<\/b><\/td>\n 1,47<\/td>\n 1,65<\/td>\n 2<\/td>\n 30000<\/td>\n<\/tr>\n \n sert\u00e9sh\u00fas (kg)<\/b><\/td>\n 1,13<\/td>\n 1,52<\/td>\n 1,92<\/td>\n 42000<\/td>\n<\/tr>\n \n szalonna (kg)<\/b><\/td>\n 1,26<\/td>\n 1,34<\/td>\n 1,6<\/td>\n 44000<\/td>\n<\/tr>\n \n tej (l)<\/b><\/td>\n 0,19<\/td>\n 0,22<\/td>\n 0,28<\/td>\n 5800<\/td>\n<\/tr>\n \n vaj (kg)<\/b><\/td>\n 2,09<\/td>\n 2,77<\/td>\n 3,6<\/td>\n 90000<\/td>\n<\/tr>\n \n keny\u00e9r (kg)<\/b><\/td>\n 0,25<\/td>\n 0,31<\/td>\n 0,3<\/td>\n 7800<\/td>\n<\/tr>\n \n s\u00f3 (kg)<\/b><\/td>\n 0,24<\/td>\n 0,26<\/td>\n 0,26<\/td>\n 5150<\/td>\n<\/tr>\n \n szappan (kg)<\/b><\/td>\n 0,56<\/td>\n 0,67<\/td>\n 0,8<\/td>\n 20000<\/td>\n<\/tr>\n \n cigaretta (db)<\/b><\/td>\n n.a.<\/td>\n n.a.<\/td>\n 0,03<\/td>\n 300<\/td>\n<\/tr>\n \n k\u0151sz\u00e9n (q)<\/b><\/td>\n 2,99<\/td>\n 4,04<\/td>\n 3,96<\/td>\n 68000<\/td>\n<\/tr>\n \n hajv\u00e1g\u00e1s (db)<\/b><\/td>\n n.a.<\/td>\n n.a.<\/td>\n 1,2<\/td>\n 13200<\/td>\n<\/tr>\n \n villamosjegy (db)<\/b><\/td>\n n.a.<\/td>\n n.a.<\/td>\n 0,16<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n <\/a>